Kihátrált a Fidesz a titoktörvény mögül
További Belföld cikkek
- Tisza Párt: amíg ez meg nem történik, addig nem döntünk a főpolgármester-helyettesekről
- Autót, pálinkát és még egy grillsütőt loptak, de nem jutottak messzire a gyöngyösi betörők
- Elbúcsúztatták Révész Zsuzsát
- Villamos elé hajtott egy Mercedes Szegeden
- Napokig küzdött a túlélésért egy túrázó a Bükkben
Az országgyűlés hétfőn megkezdte a minősített adatok védelméről szóló törvény tervezetének vitáját. A titoktörvény újraszabályozása évek óta húzódik, mert a napvilágot látott tervezetek ellen intenzíven tiltakoztak jogvédő szervezetek.
Amint a velük készült korábbi interjúnkból is kiderül, Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információszabadság programjának korábbi vezetője, és Molnár Péter, a CEU Médiakutató Központjának szólásszabadságjog kutatója elérték, hogy a törvényt előkészítő Miniszterelnöki Hivatal nyilvánosan vitassa meg a tervezetet, amelynek legújabb változatát törvényjavaslatként tavaly decemberben fogadta el a kormány.
A szakértők többek között azt kifogásolták, hogy egy demokráciában megengedhetetlenül súlyos szankciókkal sújtja a titkokat nyilvánosságra hozó újságírókat, és a korrupciót vagy más visszaéléseket föltáró közhivatalnokokat. "Ha egy újságírót elzárnak attól a lehetőségtől, hogy akár államtitkok után kutasson, ha büntetőjogi fenyegetettség alatt áll, aki bármi ilyesmit leközöl, az nagyon veszélyes" - mondta Molnár Péter januárban az Indexnek.
Még mindig nem jó
Bár Földes Ádám már nem dolgozik ott (a TASZ új adatvédelmi és információszabadság programvezetője Hüttl Tivadar), a Társaság a Szabadságjogokért hétfőn ismét közleményt adott ki a törvényjavaslat országgyűlési vitájával kapcsolatban. A TASZ szerint a jelenleg hatályos titoktörvény szabályai valóban nem megfelelőek, azonban a törvényjavaslat számos ponton még mindig módosításra szorul.
A TASZ úgy véli, hogy a törvényjavaslat több téren komoly előrelépést eredményezhet az állam átlátható működése terén. Lehetővé teszi a titkos minősítés bírósági felülvizsgálatát, szélesíti az adatvédelmi biztos jogköreit, és a minősítés garanciái is ígéretesek.
Azonban számos ponton további módosításra szorul: például a titkossá minősített adatokkal való visszaélést szabályozó, büntetőjogi szabályok a javaslati formájukban aránytalanul korlátozzák az információs szabadságjogokat, ugyanakkor nem tartalmaz szankciókat a minősítési jogkörükkel visszaélő minősítőkkel szemben a törvénytervezet.
A titkos minősítés felülvizsgálatának javasolt szabályrendszere a TASZ szerint nem jelent elégséges garanciát arra, hogy kizárólag a legszükségesebb esetekben tartsák fenn a minősítést, és a javaslat alkotmányellenesen kívánja módosítani a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt.
Szilvásy és Laborc miatt
Hétfőn kiderült az is, hogy a korábban konszenzusközeli törvényjavaslatot a Fidesz ma már nem támogatja. A legnagyobb ellenzéki párt szerint Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter tevékenysége, és Laborcz Sándor NBH-főigazgatói kinevezése miatt nem teremthető meg a kétharmados többség a javaslat egyes részeinek elfogadásához.
A jelenleg hatályos titoktörvénynél azonban a jogvédők szerint még ez a törvénytervezet is jobb lenne, mert az még a rendszerváltás előtti szemléletet tükrözi. Az utóbbi években újságírók ellen is indultak eljárások ezen az alapon, és azt a kiszivárogtatót is bünteti, aki a közérdeket szolgálja titkos adat nyilvánosságra hozatalával.
A témát itt lehet véleményezni
Pert vesztett a TASZ az NBH ellen
A Legfelsőbb Bíróság (LB) a múlt héten hatályon kívül helyezte azt a jogerős ítéletet, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a titkosszolgálatnak nyilatkoznia kell a titkos minősítés alól feloldott iratokról. Az LB ezzel a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét hagyta helyben, amely szerint nem kell nyilatkoznia az NBH-nak ezekről az iratokról. Az ügy előzménye, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt akarta megtudni, az NBH 2004-től 2006-ig milyen titkos dokumentumoknak oldotta fel a minősítését, mi volt a feloldás oka, továbbá mi volt a tárgya és jelölése a kért adatoknak.
A hivatal az adatok kiadását megtagadta, ezért a TASZ bírósághoz fordult. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében a keresetet elutasította. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezt a döntést megváltoztatta, a keresetnek helyt adott, és jogerősen kötelezte a hivatalt a kért dokumentumok kiadására. A jogerős ítéletet az NBH felülvizsgálati kérelemmel támadta meg a Legfelsőbb Bíróságon. Földes Ádám korábban, a másodfokú ítélet kihirdetése után azt mondta: a perindítással az volt a céljuk, hogy teszteljék, jogállami-e az NBH minősítési gyakorlata, illetve megfelelnek-e a jogállami elvárásoknak az ide vonatkozó törvényhelyek.