A kommunisták birizgálják a vonalat

A tézisekből egyet már ismertünk, mert az imént belopóztunk a nagygyűlés emeleti termébe, ahol a színpad fölé azt a feliratot függesztették egy nagybajszú földműves fotója mellé, hogy "A templomot, az iskolát, a földet nem adjuk." Bátor kiállás a templomprivatizáció ellen, bár némileg fantomokkal való hadakozásnak tűnik. Ugyanakkor népszerű gondolat. Ön például szeretné, ha az a vastagcsuklójú BMW-s bunkó a szoliszalonból ripsz-ropsz privatizálná a templomot?

Szóval az egykori entertainer, pártelnök és miniszter zászlót bont, egy nappal az utcai hepajok előtt, a földművelő magyarság szimbolikus szentélyében, a rózsadombi Marczibányi téren. A színházterem dugig teli, vagyunk úgy ötszázan, az átlagéletkor 60 felett, a vicces zakó-nyakkendő kombó szinte kötelező, bár az Alapító az "intellektuelek és a fiatalok" behozatalát ígérte. Vajon utal-e bármire is, hogy a kisgazdáknál megszokott rituális színház díszletelemei közül hiányzik a nemzetiszín szalaggal átkötött vekni és a feszület, van viszont templomprivatizáció-ellenes tábla, az új párt nagy+kismagyarországos, kardot fogó turulos címere, hat darab magyar és egy EU-zászló, utóbbi középen, meg egy hosszú-hosszú asztal, rengeteg székkel. Ja és egy nemzetiszín virágkompozíció.

Közösség + színház

A show audiovizuális bombázással indul: először hangos harangzúgást játszanak be párszor a közönség hevítésére, majd minden elsötétül, baromi hangos tücsökciripelés hallatszik, aztán egy iskolázott hang a Seregek Urához fohászkodik. Felkapcsolják a villanyt, és az abszurd közösségi színház szép pillanataként az üres színpadnak elénekeljük a Himnuszt.

A nemzeti jobboldal goás-VHK-s irányba mozdult el

Utána pszichedelikus tréfa következik 20 percben, a házigazda Petrás László felkonfja szerint a Szabadságharc tiszteletére, de Damjanichékról egy szó sem esik végig. Ketten adják elő, Szakács Gábor és Sinkovits Vitai András. Szakács a turulos-kacagányos jobboldal válasza Gerendás Péterre. Szakállas negyvenes fazon, nemzetiszín szalagokkal felturbózott dobozgitárral. Indításnak azzal szomorít el, hogy el akarják venni tőlünk a kerecsent. "A rohadt kommunisták!" - gondolom magamban. Utána a láthatatlan lobogóról dalol a "tisztelt egybegyűlt nemzettársaknak", amit ki tudja miért, "konok hűséggel hordoz". Hiába tartja azonban magasra a láthatatlan lobogót, a nép ezt érthető okokból nem látja, így átpártolnak Sinkovits Vitaihoz, aki nagyhajú ember kecskebőr táltosdobbal, ami "a négy őselemmel lett beavatva, lóháton, tűz körül." S. V. így köszönti a közönséget: "áldás, békesség, erős vár a mi Istenünk, dicsértessék a Jézus Krisztus". Utána egyszemélyes acidpartit tart, goa-trance-es hangulatú dobolással és alkalmankénti imádkozással, amit a nagygyűlés közönsége láthatóan élvez. A nemzet sólyomszárnyakon emelkedik, csillagtüzek gyúlnak, de a tömeg megénekeltetése azért nem sikerül. Nimród király vére ott dübörög a fülünkben, amikor elkezdődik az echte poltikai rész.

A kommunisták birizgálják a vonalat

A hosszú asztal mögé beül az új párt elnöksége, nagyrészt egykori kisgazdák vagy szatelitszervezetek vezetői, de van egy református lelkész, egy volt megyei főügyész (Szeszák Gyula), egy közíró-volt tévéelnök-jelölt (Czike László), matematikus és több jogász is.

"Na most végre kiderül, mivel akar visszatérni Torgyán" - dünnyögöm naivan, hogy önfeledten hallgassam Czike László szórakoztatóan dadaista előadását, amiben valami 12 pontot is felolvas. Az internet szabadságát követeli többek között, aztán magyarázólag hozzáteszi, hogy az interneten akkora szabadság van, "amekkora már nem is kéne", de - itt felemelte a mutatóujját - "időnként furcsa dolgok történnek a vonallal". Az új jobboldali sikerpárt a jog eszközeivel fog lesújtani a sátánistákra, ami kifejezetten megnyugtató.

Ezután zsibbasztó egyveleggé folyik össze minden, mert vég nélkül jönnek a többnyire idős alapítók beszédei, Torgyán csak üldögél, a levegő fogy, a fület olyanok ütik meg, hogy "engedjék meg nekem, hogy neveket ne említsek, mert egyszerű parasztgyerek vagyok" meg "Che Guevarát istenítik". Aztán Szeszák Gyula, ha hiszik, ha nem, fehér gyolcsot terít a párt képzeletbeli korpuszára. És a gyolcs a Torinói Lepelnél is véresebb lett! Egy felszólaló azzal vádolja meg a Fidesz agrárpolitikusait, hogy nem szaros a csizmájuk, majd megnyugtat minket, hogy az övé valószínűleg szaros.

A Megújuló Magyarországért Mozgalom jobbra is csap, balra is csap, van komcsizás meg jó sok fideszesezés, de az világos, hogy az irány keresztény-nemzeti-konzervatív.

A Rock Királya elfáradt

Végre jön Elvis, akiért mindenki eljött. A vezetőség beszédei a végtelenbe nyúltak, így kicsit tikkadt rajongótábor várja a legendás csípőmozgást.

József próbálja is elbúgni a Love Me Tendert, de az az igazság, hogy a show erősen megkopott. Én nagyon szerettem őt hallgatni mindig is, sokszor simán partiban volt egy jó formát futó Fábry Sándorral, sőt váratlan húzásokban őt is lekörözte, de most bő tízpercenként pukkan a poénbomba és nem is túl nagyot. "őszödi nyelvújító kongresszus" meg hogy "A Fidesz új neve? Fidesz - Dezertőrök Pártja", ja és a hasonlat, hogy az Árpád-sávos zászlót az azt meggyalázó nyilasokkal azonosítani olyan, "mintha egy sírgyalázó meggyalázna egy sírt, mire kilöknénk a sírból a halottat."

A Mester egy igazi meglepetést tudott okozni, igaz az nem volt kicsi. Ugyanis konfuciánus lett belőle, Jézus végül is népszerű figura, de inkább fideszes korú, így most Konfuciuszról hallhattunk hosszabb sztorit, kéjesen ábrándozva egy Konfuciánus Kisgazdapárton.

A fáradt, önmagához képest színtelen Torgyán tehát jobboldali pártot alapított, ami szívesen színesítené a palettát, hiszen a Mester szerint amikor ők lehettek a mérleg nyelve, mindig jobbos kormány alakult. (Ez amúgy így is van.) Nem szólított fel utcai zavargásokra, sőt ekézte az Orbán féle terv nélküli demonstrálgatást, a szeptember-októberi durvulást meg egyszerűen agent provocateuröknek tulajdonítja. Az árpádsávos témán egész sokat lovagolt, de az egész előadást a két dadaista művész dobta csak fel az éppen elviselhető szintig. Ha így folytatja József, a mulatságra vágyó magyarok nem fognak rá szavazni. Én például még erősen ingadozom.