Török Gábor: Orbán demokrata, népszavazási javaslata feszültséglevezető
További Belföld cikkek
-
A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják - „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
Orbán Viktor demokrata, nem konfliktuskereső beszédet tartott október 23-án délután az Astoriánál, értékelte az Indexnek az eseményt Török Gábor politológus, a Vision Consulting igazgatója. Hogy ennek az az oka, hogy megijedt az esetleg bekövetkezhető erőszakos cselekedetekről, vagy az, hogy az ellenzék vezére őszinte demokrata, nem lényeges, mondta kérésünkre Török. Egy politikust a tettei szerint kell megítélni, tette hozzá. A lényeg, hogy a Fidesz-elnök határozottan a demokratikus kereteken belül kíván maradni. Fontos volt például az a mondata, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a jó célt sem szabad rossz eszközökkel elérni. Ez alighanem a Fidesz-tábornak szólt, véli az elemző.
A népszavazási javaslat több szempontból is kiválóan megfelel Orbán céljainak. Segítségével úgy lehet lecsengetni a mindennapos Kossuth téri demonstrációs hullámot, hogy egyben tovább is görgetik azt. A híveket nem kell hazaküldeni, tétlenségre kérni. Sőt, a népszavazás kiírásához szükséges aláírások gyűjtése (legalább kétszázezer kell belőlük) az aktivistáknak feladatot, a politikusoknak, elemzőknek, a sajtónak témát ad hónapokon keresztül. Közben hetente lehet jelenteni, hol tart a gyűjtés. A referendum ugyanakkor vitán felül békés, demokratikus, alkotmányos eszköz, ellenfeleik nem vádolhatják Orbánékat azzal, hogy az utcára viszik a politikát.
a) költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(A Magyar Köztársaság alkotmánya, 28/C. §, (5.) bekezdés)
A folyamat akár az egész országnak is hasznos lehet, mondta Török, hiszen eddig elmaradt a reformjavaslatok, az ország jelenlegi helyzetéből kivezető út alapos megvitatása, a népszavazási kérdések kapcsán pedig végre sor kerülhet erre.
Nem lesz persze könnyű megfogalmazni a konkrét kérdéseket, amelyekről még egy szót sem hallhattunk. Orbán csupán a témákat jelölte meg: tandíj, egészségügy, föld, nyugdíj, demokratikus garanciák. A magyar alkotmány 28/C. paragrafusának (5.) bekezdése szigorúan tiltja, hogy bizonyos kérdésekben népszavazást írjanak ki. Az Orbán-javaslatoknál bizonyára az a tiltás hozza a legerősebb korlátot, amely a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről szóló törvények tartalmáról tiltja a népszavazást. Az alaptörvény megfogalmazása persze értelmezésre szorul, az Országos Választási Bizottságnak és ha valaki hozzá fordul, az Alkotmánybíróságnak kell majd mérlegelnie, hogy az adott kérdések megfelelőek-e. Török Gábor az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli, ha elég ügyesek a Fidesz jogászai, ki tudják találni úgy a kérdéseket, hogy azok megfelelőnek bizonyuljanak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
