Választási turizmus – főhadiszállások tesztje

2006.10.02. 02:11
A Köztársaság téren tripla kordon, a Csendes borozóban csend, a liberális sátorban buktaszag és a legjobb csajok. Túrázzon velünk a választási főhadiszállások között!

Sziget-feeling a Tarlós-sátorban

Nem tudni, mi késztette arra a függetlenként induló Tarlós Istvánt, hogy az MSZP Köztársaság téri főhadiszállásának szomszédjába telepítse választási sátrát, de turistaszempontból mindenképpen jól döntött: az érdeklődők egyszerre két látványosságot is letudhatnak, ha pedig összetűzésre kerül a sor a két tábor (mondjuk a szocialisták és a függetlenek) között, nem kell az összes utcát becserkészni ellenség után – helybe jön a baj.


Sziget-feeling

Este hatkor konfliktusnak semmi nyoma. A Köztársaság téri Tarlós-sátor leginkább boldog szigetes helyszínre hajaz: a Szigetről ismerősek az olcsó, zöld lábú faasztalok és a hozzájuk tartozó padok, van, amelyik mintha még őrizné a holland punkkülönítmények segge nyomát, bár lehet, hogy ez csak illúzió. Két köztisztasági szakmunkás az asztalok szélére erősített szemeteszsákokkal erősít. A színpad mögött hatalmas Budapest-panoráma Tarlós István felirattal, mellette két plazmatévén ugyanaz. A tíz érdeklődő – köztük két családnak látszó különítmény - egyike sem csodálkozna, ha ebben a pillanatban megjelenne a színpadon Iggy Pop gumicsizmában, leverné a legközelebb álló sumák szemüvegét, majd négykézlábra ereszkedne, és elénekelné, hogy I Wanna Be Your Dog.

A büfé kínálata viszont szegényes, arra utal, hogy a stáb nem igazán készül győzelemre: néhány üveg bor és valami rágcsa, bár ki tudja, hány palack Mumm pezsgőt rejt a pult. Fél kilencre a sátorban szomorkodó tévéstábokhoz sugárzó arcú, nyílt tekintetű fiatalok csatlakoznak, kezükben „Rend” feliratú lufikkal. Budapest feldolgozottsága még csak két százalékos, egyelőre Demszky vezet. Lehet, hogy nem lesz Rend?

Köztársaság tér: a rettegés foka

Bulizott már hármas vasrácskordon mögött, bálnányi biztonságiak háta mögül lesve, mikor támad az ordas tömeg? Az MSZP megsejthetett valamit, mert Köztársaság téri székházába nehezebb bejutni, mint egy kiló trotilt felcsempészni az Air Force One-ra: zsebürítés, táskaellenőrzés, metáldetektor és karszalagosztás. A további szigetes érzést erősítik az inkalosok, akik a székháznak hátat fordítva pásztázzák a teret. Szimpatizáns nincs, csak sajtó. Ha arat is az MSZP a választáson, itt legfeljebb ORF-es borul reuterses nyakába.


Köztársaság tér

Negyed hétkor megérkezik az erősítés, és a téren békésen tollasozó családok közé bevonul vagy fél tucat járőrkocsi, egy ismeretlen tartalmú zöld IFA és még egy, tele rohamrendőrrel. A vízágyú már korábban elfoglalta helyét az utca végén. Egyes önző sajtómunkások saját, a közelben parkoló gépjárműveik miatt aggódnak. Annyi biztos, hogy „ha jön a gáz, bemegyünk”, de ordas tömegnek fél hét körül semmi nyoma. Celebspottingra a hely abszolút alkalmatlan, bár Kiss Péter expotenciális miniszterelnök a székház előtt ácsorog, a kordon előtt meg feltűnik egy öltönyös csoport. Katasztrófaturistáknak látszanak.

A büfében óriáskiflit adnak húskrémes és kolbászos kivitelben, megszorításokat idéző szikkadt reszelt sajttal megszórva, de az árak rendben vannak: egy jeges tea és egy kávé kijön 310-ből. Csajok nincsenek. Ez most nem az a hely.

A Csendes és a Polgárok háza

A Köztársaság téren túl, a Teleki téren túl, még az Orczy téren is túl áll a Polgárok háza, a Fidesz alkalmi főhadiszállása: itt elsősorban azok várják az eredményeket, akik vasárnap nem önkormányzati választáson, hanem népszavazáson vettek részt. A Visi Imre utcában még a sárga terelőszalag is “Jó reggelt, Magyarország!” felirattal köszönti a turistát, a központtal szemben a Csendes borozóban öt helyi erő szomorkodik, plusz csapos. Itt a nyócban a sör 250, a pezsgő 900, nem egy drága hely.


Polgárok háza

A Polgárok házát nem fenyegeti komoly veszély, elég egy táskanyitás, és máris irány az emeleti büfé, ahol korrekt kinézetű sonkás szendvicsek között összesen hárman nézik a Hír TV-n Császár Attilát, aki arról számol be, hogy “csend és nyugalom van”. Fura lehet ilyenkor Császár Attilának lenni. Odalent Szijjártó Péter és társa köszöni meg Sólyom Lászlónak, amit mondott, bármit is mondott, majd bonyolult focistahasonlatba hajszolja magát 45. percről, 50. percről, szögletarányról és végeredményről. Nincs az a dakota közmondás, ami ide elég lenne. Ebben a helyzetben.

Igazi celebritást nem látni, sehol egy Egérke, sehol egy Eperjes, bár maga Orbán Viktor állítólag itt van valahol, de látni senki nem látta, talán a hátsó ajtón csempészték be. Megérkezik viszont egy ausztrál zászlós diplomata merdzsó, a sofőr két nőt terel belőle a Csendes felől inkább a Polgárok háza bejáratához. Rosszul járnak, mert az odabent pusztító szocreált elhomályosítja a Csendes közönsége. Az, akinek a leginkább keresztbe áll a szeme, először csak a tévések kameráját akarja ellopni, aztán inkább az egész közvetítőkocsit; kiderül, hogy lenne neki sztorija, de csak név nélkül akarná elmondani. Aztán jobban belegondol, és inkább név nélkül se. Talán a hely szelleme. Ez a Csendes, itt még az elkúrtadot is csak suttogni lehet.

Liberális sátor: kulturált bukta

A Városháza mellett a liberális sátorban többen tolonganak, mint a másik három helyszínen együttvéve: a tábor megmutatja, hogyan lehet kulturált, európai módon, nevetéssel, tapssal, szerelmesen összeborulva, ünnepelve elbukni az önkormányzati választást. Celeb ünnepel celeb hátán, Jancsó, Mangó, Geszti, Bálint gazda, Bárdos Deák és Kukorelly, melléjük kolbász sül és az obligát hagymás hús, hozzája csapolt Soproni. Kuncze elmondja, hogy “az emberekben van némi csalódottság, de ha a Fidesz lenne kormányon, még nagyobb lenne a csalódottság”, ezt sokan megtapsolják. Egy jó csaj Kelemen Annát hiányolja. Nélküle is itt a legjobbak a csajok.


Kulturált bukta

Turistalátványosságnak a kiskörúton néha elhúz egy minikonvoj feltartott középső ujjal, a 47-es villamosról valaki vidám “a kurva anyátokat, gecik” kiáltással üdvözli a tömeget. Bár rendőrt a sátor körül csak elvétve látni, szemtanúk arról számolnak be, hogy a környező mellékutcákban osztagok lazáznak, mintha csak bevetésre. Éjfél felé feltűnik két gimnazista kinézetű egy hatalmas, nemzetiszín “Magyar virtus baráti kör” feliratú transzparenssel, megállnak a sátor előtt, és elmondják, most szavaztak életükben először. Hogy kire? Szerinted? - kérdez vissza a nagyobbik, majd szépen, tömören megfogalmazza, hogy ha ilyen szintű veszélyben a haza, akkor muszáj odaállni.

- És a Köztársaság térre nem mentek? Mégiscsak ott a Tarlós.
- Nekem haza kell mennem.
Hétfőn iskola, de Tarlós még bejelentkezik a Köztársaság térről, és elmondja, hogy bár Demszky győzött, legalább az kiderült, hogy Budapest nem liberális város.

Demszky élőben cáfol: “Budapest liberális város.” Taps.