Diszkrimináljuk a kínaiakat Magyarországon
Magyarországon viszonylag kevés kínai él, létszámuk csökken, helyzetük stabilizálódik, többségük azonban úgy érzi, a mindennapi életben diszkrimináció éri őket, közölte Sík Endre, a Tárki vezető kutatója szerdán Szegeden.
A kínaiak magyarországi megjelenését lehetőségek és kényszerek együttese eredményezte, ennek egyik első eleme az volt, amikor a kínai kormány 1986-ban liberalizálta az útlevélkiadást, mondta a szociológus a X. Közművelődési Nyári Egyetemen tartott előadásán.
Az 1989-ben a Tienanmen téren történtek után a megfelelő emberi, kapcsolati és anyagi tőkével rendelkező vállalkozókedvű kevesek érdeklődése Közép-Európa felé fordult, ahol ekkor éppen rendszerváltás zajlott. Sajátos módon Magyarországon egészen 1992-ig nem volt vízumkényszer a kínai állampolgárokkal szemben, így az ország felértékelődött a nekiinduláson gondolkodók szemében, fogalmazott a kutató.
A kínaiak hídfőállást alakítottak ki Magyarországon a korai kilencvenes években. Létszámuk a hivatalos statisztikák szerint soha nem haladta meg a harmincezret, a kilencvenes évek csúcspontja után azonban mára csökkent is, nem alkottak egységes közösséget, inkább csak származásuk alapján kisebb csoportokat, tudatta a szakember.
A Magyarországra érkezett kíniak jellemzően vállalkozók, fiatalok, legfeljebb középkorúak, iskolázottságuk nem túl magas, gazdasági aktivatásuk azonban kiemelkedő. Nem akarnak magyar állampolgárságot - többek között azért, mert a kínai jogszabályok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot -, és a nyelvet is csak annyira sajátítják el, amennyire az üzletvitelhez okvetlenül szükséges.
A diaszpóra családi alapon szerveződik, jellemzően a férfi jön előre, majd csatlakoznak hozzá hosszabb-rövidebb időre a családtagok. A Magyarországon élő kínaiak - akiknek 90 százaléka a fővárosban lakik - kétharmada évente hazalátogat, referenciaként megmarad számukra az anyaország, mellyel igyekeznek megőrizni a szoros kapcsolatot, mondta Sík Endre.
Háromszáz Budapesten élő kínai megkérdezésével végzett felmérés szerint 88 százalékuk érzékelt diszkriminációt a többség részéről az elmúlt egy évben. Úgy vélik, főként a mindennapi életben, az utcán, a közlekedési eszközökön, illetve a rendőrség részéről érte őket hátrányos megkülönböztetés etnikumuk, bőrszínük vagy nyelvük miatt, ismertette a kutatás eredményeit a szakember.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
