Fűtött utcát nyitottak Budapesten a hajléktalanoknak

2003.12.15. 08:24
Hajléktalanok számára nyújt állandó melegedési, tisztálkodási és mosási lehetőséget az "Oltalom fűtött utca", amelyet Demszky Gábor főpolgármester és Iványi Gábor, az Oltalom kórház főigazgatója nyitott meg szombaton Budapesten, a VIII. kerületben, a Dankó utcában - számol be az eseményről a Népszabadság.
A volt szerelőcsarnokból húszmillió forintért hatszáz négyzetméteren kialakított melegedőhelyen a nap 24 órájában 50 ágy várja a betérőket. Naponta egyszer meleg ételt adnak, kenyeret, forró teát, ivóvizet bármikor lehet kérni.

A fedél nélkül maradottak számára 24 órás egészségügyi felügyeletet biztosítanak, hatágyas lábadozót is működtetnek. Emellett külön női és férfi vizesblokk nyújt lehetőséget a tisztálkodásra, mosógép, centrifuga is igénybe vehető, s fodrászatot és egy kis boltot is működtetnek, ahol élelmiszereket, tisztítószereket lehet egyebek mellett beszerezni.

A "fűtött utcára" betérő hajléktalanok számára az álláslehetőségekről és egyéb közérdekű információkról falragaszokon nyújtanak felvilágosítást.

"Nem ajándék, ez jár"

Az ide betérők egyelőre kivételezettnek tekinthetik magukat. Iványi Gábor az MTI kérdésére elmondta: a fővárosban a nappali melegedőkkel együtt mintegy 3500 férőhely áll a fedél nélkül maradottak számára, miközben számuk Budapesten húszezer körül van. A főpolgármester kiegészítő támogatást ígért az intézmény működtetéséhez. Vecsei Miklós hajléktalanügyi kormánybiztos úgy fogalmazott: a "fűtött utca nem ajándék, ez jár, sőt ennél több is járna". Ígéretet tett arra, hogy a következő években több ilyen hely nyílik majd.

A fűtött utca sokaknak jelenthet menedéket, de csak csepp a tengerben. Az országban összesen mintegy nyolcezer szálláshely működik, miközben a hajlék nélkül élők száma hivatalos becslések szerint 30-35 ezer, több szakértő szerint azonban legalább ötvenezer - írja a Népszabadság. A tapasztalatok szerint a hajléktalanok jó része - a becslések szerint legalább húszezer ember - Budapesten él, de a telet még többen próbálják a fővárosban átvészelni.

Ennek fényében különösen kevés a rendelkezésre álló - a krízishelyzetben ideiglenesen megnyitható férőhelyekkel együtt - alig több mint 2300 éjszakai szálláshely, a napi mintegy ötezer adagnyi étel (amiben a tea és a zsíros kenyér is benne van). Budapesten naponta alig négyezer, az országban összesen ötezer hajléktalan részesül valamilyen ellátásban.

Nem szívesen mennek szállásra

Az is igaz azonban, hogy a hajléktalanok többsége nem szívesen megy éjszakára szállásra még a legnagyobb hidegben sem. A tavalyi, különösen kemény télen is alig akadt éjszaka, amikor valamennyi éjszakai szálló teljesen megtelt volna. Általában a legrosszabb, úgynevezett fapados szállásokon maradt üres férőhely, a "jobb helyek" viszont 120-140 százalékos kihasználtsággal működtek.

Nappali melegedőből sincs túl sok. Budapesten a törvényi előírás ellenére tíz kerület nem hozott létre nappali melegedőt, pedig az erre megszabott határidő négy éve lejárt. Az önkormányzatok nem kötelező feladatokat különösen nem vállalnak magukra, így éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót egyik kerület sem működtet, ez a fővárosra marad. A hajléktalanellátás a szakemberek szerint összeomlana a civil szervezetek nélkül. Budapesten több tucat ilyen szervezet vesz részt az utcai étkeztetésben, gondozásban, tart fenn hajléktalanszállót - írja hétfői számában a Népszabadság.