Teljes munkaidőnek számít az orvosi ügyelet

A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdán meghozott felülvizsgálati döntésében kimondta, hogy az orvosok ügyeletben eltöltött ideje teljesen egészében munkaidőnek számít. Ezzel az LB helyben hagyta a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróság tavaly hozott jogerős közbenső ítéletét.

Az ügyben a bíróságok eddig csak arról döntöttek, jár-e az ügyeleti díj a Szolnoki Hetényi Géza Kórház 11 dolgozójának. Arról, hogy ez mekkora összeget jelenthet, az eljárás későbbi szakaszában határoznak a bíróságok.

Uniós irányelv

Magyarországon egy 2000-ben elfogadott kormányrendelet alapján eddig a 16 vagy 24 órás ügyeleti időből csak 2, 4, illetve 8 órát díjaztak a kórházak, aszerint, hogy úgynevezett csendes, vagy minősített ügyeletet lát el a dolgozó.

Az Európai Bíróság azonban korábban több ítéletében is egyértelművé tette, hogy az ügyelet - ellentétben a magyar joggyakorlattal - munkaidőnek számít.

A szolnoki orvosok az uniós irányelvre hivatkozva fordultak a megyei bírósághoz, és kérték, hogy a kórház vezetése Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozásától ismerje el az ügyeletben eltöltött időt teljes munkaidőnek.

Az alperes Szolnoki Hetényi Géza Kórház a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a felperesek az európai uniós munkaidő-direktívára alapíthatták-e igényüket, illetve a bíróságnak a közösségi irányelv értelmezése érdekében előzetes döntést kellett-e kérnie a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságtól.

Több tízmilliárd forintos tétel

A Legfelsőbb Bíróság most kimondta: a munkaidő mértékére előírt normák szempontjából a munkahelyi jelenléttel járó ügyelet idejét - a tényleges munkavégzéstől függetlenül - munkaidőnek kell tekinteni. Az uniós irányelv ugyanakkor nem rendelkezik a díjazásról, annak szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik.

"Győztünk, győzött az igazság" - kommentálta az LB döntését Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a bíróság épületében tartott tájékoztatóján. Arra a kérdésre, hogy mennyit kellene az uniós csatlakozás óta eltelt és el nem számolt időre fizetni az orvosoknak és szakdolgozóknak, azt válaszolta: több tízmilliárd forintról lehet szó. Éger István megismételte korábbi álláspontját, miszerint ezt a pénzt a központi költségvetésből kellett volna elkülöníteni. Mint hozzátette: "bizonyára a járulékemelésekből meglesz a forrás".

Hasonló ügyben számos per folyik a megyei bíróságoknál. Szalai András, az egyik felperes, a szolnoki kórház traumatológusa újságíróknak elmondta: véleménye szerint, neki az uniós csatlakozásig visszamenőleg másfél millió forint járna kamatok nélkül.