További Belföld cikkek
- Deutsch Tamás: Hátszélben is, már kilométerekről megérezzük a szagát
- Hann Endre: A közvélemény-kutatói szakma felbolydult, sok mindent nem hoznak nyilvánosságra
- Szlávik János: Egészen biztosan lesz még világjárvány
- Magyar Péter: Jó eséllyel behúzhatná a főpolgármesteri posztot a Tisza Párt
- Így változik a közlekedés Budapesten Magyar Péter tüntetése miatt péntek délután
Az ennek nyomán megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Bíróság a kutató keresetének megfelelően arra kötelezte a másodrendű alperes Politikatörténeti Intézetet, hogy engedélyezze a dokumentumokba való betekintést, az elsőrendű alperes NBH-t pedig mindennek tűrésére. Ezt az elsőfokú döntést az NBH megfellebbezte, így került ismét az LB elé az ügy.
Az LB szerdai ítéletében megerősítette: jogszerűtlen volt az iratok titkosítása, továbbá sem a levéltári, sem az adatvédelmi törvény alapján nincs akadálya annak, hogy azokba betekintsen a tudós, és kutatási célból akár személyes adatokat is megismerjen.
Az eljárás adatai szerint a kutató által megismerni kívánt, az alperesek szerint 2028. december 31-ig titkosított dokumentumokban információk találhatók az államvédelmi osztály 1948 előtti nyugati magyar emigrációval kapcsolatos tevékenységéről, a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályának 1948 előtti lépéseiről, a II. világháború alatti magyar katonai állambiztonsági szervek működéséről, az 1945 előtti Honvéd Vezérkar hírszerző és kémelhárító osztályának, közismertebb nevén a VKF. 2-nek illetve az Államvédelmi Központnak a szervezetéről, személyzetéről, munkájáról továbbá a II. világháború előtti felvidéki ügynöklistákról. A LB szerdai tárgyalásán Varga László elmondta: a Politikatörténeti Intézet időközben már lehetővé tette számára az iratok kutatását.
Az eljárás korábbi szakaszában az NBH jogi képviselője azzal érvelt: Varga László az ügynöklista személyes adatainak felhasználásra törekszik, a több mint fél évszázada keletkezett iratok kiadása a személyes adatok védelméhez, illetve az információs önrendelkezéshez fűződő jogok sérelméhez vezetne. A Politikatörténeti Intézet ügyvédje pedig állította, hogy a kutatási célok nem állnak összefüggésben a névsorral. Az ügynöklisták a nemzetközi gyakorlatban sem számítanak közérdekű adatnak.
Varga László ennek kapcsán szerdán cáfolta, hogy az ügynöklista felhasználása lenne a célja. A dokumentumok túlnyomó részét egyébként sem ezek a névsorok alkotják. Megfontolás tárgyává teszem, hogy az ügynöklistát nyilvánosságra hozom-e. A kutatás hosszabb folyamat, ma még nem tudható, az eredmények nyilvánosságra hozatala kiterjed-e a név szerinti személyes adatokra is - fogalmazott a szerdai tárgyaláson személyesen meghallgatott Varga László.