Nem nagyon kísérleteznénk újabb pártokkal
További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Csupán a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy a magyar politikában szükség lenne újabb pártokra, és 22 százalék tartotta elképzelhetőnek, hogy a következő választáson egy újonnan alakult pártra szavazzon. Ráadásul az utóbbiak bő negyven százaléka nem tudta megmondani, hogy milyen ideológiát képviselő pártra szavazna a legszívesebben. A pártpreferenciával nem rendelkező szavazók nem mutatkoznak az átlagnál nyitottabbnak az új pártok irányába, vagy ha mégis, a nagy többségük nem tudta megmondani, hogy milyen új formációt tudna támogatni.
Az esetleges új pártok leginkább a meglévő pártok meglévő szavazóira gyakorolhatnának "szívóhatást": az új szociáldemokrata párt potenciális támogatói (a teljes népesség 6 százaléka) a kormánypárti, az új jobbközép párt lehetséges hívei (5 százalék) a jelenlegi ellenzéki szavazók körében fordulnak elő az átlagot meghaladó arányban. Az új politikai formációkra való nyitottság hiánya nem lehet meglepő annak tükrében, hogy a kelet-közép európai országok polgárai közül a magyarok kötődnek leginkább a pártjaikhoz, sőt, a magyar pártrendszer számos régi nyugat-európai társát is megelőzi a "pártos szavazók" arányában.
Török Gábor politikai elemző pár hete az Indexnek azt mondta, hogy a magyar pártrendszer alapvető átalakulását vizionáló politikusok és elemzők legtöbbször a politikai centrum környékén képzelnek el új politikai erőt, csakhogy minden létező európai példa azt mutatja, hogy ha lehetséges is a pártellenes érzületre rezonálni, és lehetséges is új politikai alakulatokat létrehozni a létező pártrendszerrel szemben, ezek a formációk csak a pártpaletta szélén, leginkább jobbszélén foglalhatnak helyet.
A magyar pártrendszerbe való sikeres belépéshez országos szervezeti hálózat, komoly erőforrás – elsősorban kampányra és médiavásárlásra –, valamint komoly médiahátszél szükséges. „Nem elég például pénzügyi erőforrásokkal rendelkezni, hiszen ez nem oldja meg a szervezeti háló kérdését vagy éppen a médiahátszelet. – Emlékezetes, hogy az MDF, országos szervezettséggel és komoly kampányforrásokkal sem tudott 2006-ban 176 önálló jelöltet állítani.”
Török Gábor szerint egy új pártnak csak akkor lehetne esélye tényezővé válni, ha egy jelenlegi párt komoly, első vonalbeli embere vagy emberei dezertálnának. De ennek sincs túl nagy valószínűsége, hiszen ha valaki új pártot alapítana, minden pozícióját feladná egy olyan alakulatért, amely sikere esetén is csak a régi alakulatnál kevesebb szavazatot kapna. „Ellenben ha a párton belüli további konfrontációt választja, esélye lehet a párton belüli hatalomátvételre, aminek kudarca esetén is megmarad pozíciója, míg az új párt kudarca esetén végképp kiesik a politikai életből.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
