Bizonytalan 'vallásbéke'

Több kisegyház és az ellenzék is elégedetlen a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990-es törvény kormánypárt által beterjesztett módosító javaslat egyes részeivel. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára szerint a módosítások a vallásszabadságot nem korlátozzák, az ellenzék kifogásai mögött pedig jórészt politikai jellegű félelmek állnak.

Új egyházak Magyarországon A Legfelsőbb Bíróság adatai szerint tavaly tizenöt új egyházat, illetve egyházi szervezetet jegyeztek be a bíróságok, és két vallási szerveződés jelezte megszűnését. Hazánkban jelenleg 317 egyházi szerveződést tartanak számon. Az újonnan nyilvántartásba vett szervezetek között szerepel a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, a Magyarországi Muszlimok Egyháza, a Magyar Evangéliumi Egyház, az Egyetemes Szeretet Egyháza vagy a Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza.

Veszélyes tanok

A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990-es törvény módosítására a beterjesztő kulturális tárca szerint azért van szükség, mert az utóbbi évtizedben megélénkült vallási élet és a mintegy száz új vallási közösség olyan új kihívásokat hozott, amelyek a törvény kiigazítását sürgetik. Megjelentek ugyanis olyan vallási csoportok, amelyek visszaélnek a vallásszabadsággal, törvénytelen tevékenységet űznek, vagy alapvetően nem is vallási tevékenységet folytatnak. A kormány által beterjesztett javaslat, a technikai részleteken túl meghatározza, mi tekintendő vallási tevékenységnek és mi nem, továbbá lehetőséget nyújt az ügyészségnek arra, hogy a működés törvényességére vonatkozóan adatokat kérjen az egyházaktól, ezek alapján eljárást indítson a bíróság pedig visszavonja az egyház működését.

A szcientológusok tragikusnak tartják a módosítást

A társadalomra veszélyes vallások tekintetében a tárca a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 1999-es évkönyvének vizsgálataira hivatkozik, amelyben, bár a hivatal erről nem ad információt a Szcientológiai Egyházra jellemző leírás található. Tasnádi Gábor, a szcientológiai egyház magyarországi szervezetének szóvivője, aki szerint valóban folytatott az NBH nyomozást velük kapcsolatban tragikusnak nevezi a módosító javaslatot, amely szerinte a 30-as 40-es évek hangulatát idézi. A hazánkban húszezer támogatót nyilvántartó egyházra egyébként a törvény bevezetése a szóvivő szerint semmilyen következménnyel nem járna, csupán arra alkalmas, hogy a felesleges feszültségeket keltsen, és a társadalmat megossza.

A módosítás lényegi elemei Az NKÖM által kidolgozott módosító javaslat szerint nem tekinthető vallásnak az a tevékenység, amely elsődlegesen és meghatározóan politikai és érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai és gyógyító, gazdasági-vállalkozási, nevelési-oktatási, kultúraközvetítő, szociális és egészségügyi, illetve sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi jellegű. A módosítás szerint az tekinthető vallásnak, ami rendelkezik a valóság egészére, a természetfelettire irányuló tanokkal, és az emberi személyiség egészét átfogja.Amennyiben egy vallási közösség nyilvánvalóan nem vallási tevékenységet folytat, nyilvántartását meg kell tagadni, illetve az egyházat-ügyészi keresetre, peres eljárásban a nyilvántartásból törölni kell. A bejelentéshez a vallási közösségeknek csatolniuk kell alapszabályukat, továbbá az egyház legfőbb vallási tanainak összefoglalását. A törvény az egyházak társadalmi szerepéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek vonatkozásában eltérően is rendelkezhet.

Alkotmányellenes részletek?

A szcientológusokhoz hasonló negatív véleményt fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban a mintegy 45 ezer aktív tagot számláló Hit Gyülekezetének szóvivője, Morvai Péter is, aki szerint azon túl, hogy az eddig törvény kiállta az idők próbáját, tehát szükségtelen a módosítása, a javaslat alkotmányellenes elemeket is tartalmaz. A törvény elfogadásával ugyanis Morvai szerint lehetőség nyílna arra, hogy az ügyészség bármely egyház hitelveit vizsgálja, amely szerinte ellenkezik a lelkiismereti szabadság elvével. Ezen kívül a Hit Gyülekezete az állam és az egyház szétválasztásának szempontjából is aggályosnak találja a módosítás tartalmát, a bíróságok ugyanis a törvényben lefektetett szempontok alapján ítélkezhetnének az egyházakkal kapcsolatban. Szintén elfogadhatatlannak tartja a módosítást a Krisna-tudatú Hívők Közössége is, mert mint ahogy Danka Krisztina szóvivő az Indexnek kifejtette, a törvénnyel az állam rangsorolná a különböző felekezeteket.

Kérdéses a kétharmados támogatottság

A törvény módosításához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges majd, ám a jelenlegi állás alapján kérdéses, hogy meglesz -e az ilyen szintű támogatottság. A hat párti egyeztetést követően kiderült, hogy bár a kormánypártiak támogatják a javaslatot, az ellenzék sorai már nem ilyen egységesek. A szabad demokraták szerint egyáltalán nem szükséges az 1990-es törvény módosítása, az egyházak közötti különbségtételt pedig egyértelműen elutasítják a párt képviselői. A MIÉP a javaslatban foglaltaknál szigorúbb szabályozást szeretne, de az alapelveket nem utasítja el, a szocialisták pedig önálló módosító indítványt nyújtottak be, amelyben sok fideszes javaslat nincs benne. Az MSZP elutasítja a vallás definiálását és az ügyészi jogkör kibővítését sem támogatja. Amennyiben elfogadják, a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A hatályba lépés előtt nyilvántartásba vett egyházak ellen az ügyész legkorábban a törvény kihirdetését követő 6. hónap után indíthat pert.