Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A kommunisták köztünk vannak

2007.05.19. 20:11
Egy német jobboldali elemző szerint a Fidesz nem tudott modern néppárttá alakulni, ezért vesztette el a legutóbbi választást. Így Magyarországon is a régi kommunista elit, illetve ennek az elitnek a fiatalabb generációja van jelenleg is hatalmon. Oroszországban nincs demokrácia, a tekintélyelvű rendszer viszont birodalmi imperializmussal párosul, ami hamarosan a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok visszahódításához vezethet.

A kelet-európai rendszerváltások után sem történt meg mindenütt az elitváltás. A régi (értsd: kommunista, illetve technokrata-kommunista) vezetők vagy az ő gyerekeik komoly posztokat töltenek be ma is a térségben - ez a véleménye a német politológus professzornak, Hans-Joachim Veennek.

Egy szakértő pályája: nyugatról keletre

Veen jelenleg a weimari Ettersberg Alapítvány elnöke, de korábban a német kereszténydemokraták háttérszervezetének, a Konrad-Adenauer-Stiftungnak a kutatási igazgatója, illetve a trieri egyetem tanszékvezetője volt (itt még ma is tart előadásokat címzetes professzorként). Az Elzászban született, Brémában felnőtt, majd Hamburgban, Freiburgban és Trierben tanuló és oktató konzervatív nyugat-német politológus az utóbbi fél évtizedben az egykori Kelet-Németországban, az NDK-ban él, és az átalakuló országok politológiai vizsgálatával foglalkozik.

A professzor a budapesti XXI. Század Intézetben tartott előadást pénteken, ahol megjelent a magyar intézmény főigazgatója, Veen régi ismerőse, Schmidt Mária is, akit a közvélemény a Terror Háza igazgatójaként jobban ismer. A német kutató előadását azzal kezdte, hogy az elitekkel általában nem az a baj, hogy régiek vagy újak, hanem az, hogy be tudják-e tölteni funkciójukat a társadalomban. Vagyis képesek-e azt reprezentálni és vezetni. Ha nem, akkor kezdődnek a bajok.

Lecserélt NDK-s elit

Veen szerint a volt szocialista országokban külön fejlődési pályát futott be az egykori NDK, ahol a lehető legteljesebb elitcsere ment végbe. Itt ugyanis a kommunista politikai káderek nem tudták megőrizni pozícióikat a rendszerváltás után. Sőt, a tudományos és a gazdasági életben is rendkívüli módon visszaszorultak, ami egész Kelet-Európában egyedülállónak számít. Az egykori NDK tábornokai közül is csak páran maradtak meg a Bundeswehrben, tehát a katonai elit is kicserélődött, viszont a rendőrség állománya nem változott ennyire jelentősen.

Az NDK állambiztonsági minisztériumát, a Stasit feloszlatták, de Veen szerint éppen a rendőri vezetők révén, illetve a korábban összegyűjtött adatok révén a Stasi egykori tisztjei még ma is befolyásolják a közvéleményt, nevetségessé téve egykori áldozataikat, feltéve, ha ez mostani politikai érdekeikkel egybeesik.

Újjáéled a lecserélt elit?

Más kérdés - és erről Veen magától nem nagyon beszélt -, hogy újabban a PDS, az NDK kommunistáinak utódpártja, amely ma már Linkspartei néven fut, illetve a vele szövetséges nyugati baloldali erők (WASG) mintha újjáélednének. A WASG és a Linkspartei német szövetségi parlamentben már így is közös frakciót alkot, most viszont a két párt teljes fúzióra készül, erről éppen a napokban tartanak belső szavazásokat, miután Brémában bekerültek a tartományi parlamentbe.

Bréma az első volt nyugat-német tartomány, ahol a PDS és a WASG átugrotta a parlamenti bejutási küszöböt. (Az egykori NDK-ban a Linkspartei több helyen is erős frakciókkal rendelkezik.) Amikor az Index erről kérdezte őt, Hans-Joachim Veen elmondta, hogy a brémai helyzet különleges, hiszen ez egy városnyi tartomány, a legkisebb lakosságú Németországban.

Brémában meggyászolták Sztálint

Veen gyerekkorát felidézve emlékszik arra, hogy Brémában mindig erős volt a baloldal, hiszen még az NSZK fennállása idején, Sztálin 1953-as halálakor is hatalmas gyászünnepséget rendezett a városban az akkor még létező KPD, vagyis a Németországi Kommunista Párt. Így a brémai 7 százalékos mostani ultrabalos siker a történelmi hagyományokra alapozó egyszeri, és valószínűleg a többi nyugati tartományban megismételhetetlen siker - vélekedett a politológus.

Az elemző ugyanakkor kitért arra, hogy a PDS, illetve a Linkspartei jelenleg az anyagilag legjobban finanszírozott párt Németországban. Ezt elsősorban azoknak az osztrák és svájci bankszámláknak köszönhetik az utódpárt emberei, amelyek tisztázatlan eredetű pénzekkel vannak feltöltve, mondta a konzervatív szakértő. Ezekről a számlákról gyanús kölcsönöket folyósítanak, tette hozzá.

Román példa: az elit kontinuitása

Veen úgy véli, az NDK-éval tökéletesen ellentétes a román példa, amelyet az elit kontinuitása, folyamatossága jellemez. Ott szerinte 1989-90-ben nem forradalom, hanem palotaforradalom történt, és a kommunistáknak csupán egy új generációja lépett a politikai színpadra. Az összes azóta létrejött romániai párt a volt Securitate, a kommunista titkosszolgálat és a volt kommunista párt alapjain jött létre - tette hozzá.

Romániában még a tudományos akadémián sem cserélődtek ki a tagok, a hadsereg, a rendőrség, az állambiztonság pedig a régi emberekkel működik. A bukaresti tudományos akadémiáról például mindössze egyetlen embert zártak ki, Elena Ceausescut, a lelőtt diktátor feleségét. Őt is csak halála után. Veen ezt a módszert "szimbolikus disznóvágásnak" nevezte.

Román-francia párhuzamok - kivétel: Sarkozy

Veen megemlítette, hogy nyugaton sem ritka a román eset, vagyis, hogy tulajdonképpen egy csapatból kerül ki az összes pártvezető: ilyen például Franciaország, ahol egyetlen felsőoktatási intézmény, az ENA (École nationale d'administration, egyfajta "szuper államigazgatási főiskola") padsoraiból verbuválódik az összes politikai vezető. Hosszú idő óta az egyetlen kivétel e szabály alól Nicolas Sarkozy, akit éppen most választottak Franciaország elnökévé, jegyezte meg Veen.

Magyarok és lengyelek: félúton járunk

Magyarország és Lengyelország köztes úton jár, valahol az NDK és Románia között, derült ki Veen szavaiból. Szerinte Magyarországon van egy legenda, miszerint a volt titkosszolgálatok tízezer embere a rendszerváltás után a gazdasági szférába ment, és ott máig mozgatja a korábban kialakult kapcsolatrendszerét. (Hasonló legendák Romániában is terjednek, jegyezte meg korábban.)

Más teóriák szerint - amelyeket szintén Veen idézett - a technokrata menedzsment vette át a gazdaság feletti irányítást, így sajátos menedzser-kapitalizmus jött létre Magyarországon, valódi kapitalisták nélkül.

Magyarországon nincs demokratikus politikai kultúra

Rólunk szólva Veen hangsúlyozta: Magyarországon nincs demokratikus politikai kultúra, pontosabban még nem fejlődött ki. Ezt az elitváltás tökéletlenségével, illetve a múlt feldolgozásának hiányával magyarázta. Szerinte az elmúlt években nem történt meg az elitek átvilágítása, sok pozíciót őrizhetett meg a régi elit.

Ezért folyik még ma is a politikai küzdelem a posztkommunista és az antikommunista táborok között, miközben az emberek hajlamosabbak a tettek, és cselekedetek alapján megítélni az egész politikát, vagyis a választók inkább a hatékonyságot szeretnék látni, nem az ideológiai vitákat.

A Fidesz még nem alakult modern néppárttá

Az, hogy a régi elit döntő pozíciókat őrzött meg Magyarországon, részben annak is köszönhető Veen szerint, hogy az itteni (reform)kommunisták jobban felkészültek a rendszerváltásra a nyolcvanas években, és részben előmozdítói is voltak az átalakulásnak.

A régi elit pozícióinak erősségét jelzi, hogy a mostani kormánykoalíció volt az első a rendszerváltás óta, amely képes volt egymás után két választást is megnyerni. Ugyanakkor a Fidesz ezzel szemben jobboldali alternatívát nyújt, de egyelőre nem sikerült modern néppárttá válnia. A német politológus ebben látja az okát annak, hogy a Fidesz nem tudta megnyerni a legutolsó parlamenti választást.

Megzsarolt ellenzékiek a kerekasztal-tárgyalásokon

Lengyelországot elemezve, illetve egy a lengyel helyzetre vonatkozó kérdésre reagálva Veen beszélt olyan folyamatokról is, amely Magyarországra is igazak lehetnek. Szerinte a tárgyalásos rendszerváltások idején, Magyarországon is és Lengyelországban is előfordulhatott az, hogy a régi kommunista elit megzsarolta az ellenzéki oldalon ülő tárgyalópartnereit. Ezért engedtek sokat a régi elitnek e két országban, ezért nem történt meg az átvilágítás, és a régi elit átmenthette a hatalmának egy részét.

A német szakértő szerint az elitek, konkrétan az egyházi elit zsarolhatóságát jól illusztrálja az idén majdnem beiktatott új lengyel érsek, Wielgus esete. Róla az utolsó pillanatban derült ki, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal. Alighanem a kerekasztal-tárgyalásokon is előfordulhattak hasonló pályán mozgó ellenzékiek.

A Kaczynski-ikrek esete Lengyelországgal

Veen úgy gondolja, hogy a Kaczynski-ikrek lengyelországi tevékenysége most éppen arra irányul, hogy a régi elitet háttérbe szorítsák. Ezt egyáltalán nem elítélően mondta Veen, aki egyetért a mostani lengyel átvilágítási törvények szándékaival, azzal, hogy nemcsak a politikai elitet kellene megtisztítani a volt titkosügynököktől, hanem a szellemi és a gazdasági szféra vezetőit is át kéne vizsgálni.

Ugyanakkor Veen figyelmeztetett arra, hogy a mértéktartás fontos dolog, így most Kaczynskiék kénytelenek szembesülni a lengyel alkotmánybíróság korlátozó intézkedéseivel.

Fehéroroszország: egyszerű diktatúra

A politológus végül kitért Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország helyzetére is. Belaruszt egyszerű autokratikus diktatúrának tartja, ezzel az állammal, annak nyílt diktatúrájával nem is foglalkozott túl sokat a német professzor. Itt az elitek cseréjéről ugyanis nem érdemes beszélni. A Putyin szavaival "irányított demokráciának" nevezett Oroszország esetét hosszabban taglalta viszont a professzor.

A konzervatív politológus szerint ha egy demokráciát "irányított" jelzővel látnak el, az a demokrácia lényegét teszi tönkre. A demokráciában ugyanis a nép irányítja a dolgokat, nem pedig a népet kell irányítania valakinek.

Oroszországban elbukott a demokratikus átalakulás

Oroszországban korlátozzák az emberi szabadságjogokat, gyakorlatilag nem működnek a pártok, és ezért itt a demokratikus átalakulás megbukott, magyarázta Veen. Moszkva jelenleg egy autoriter, tehát tekintélyelvű diktatúra állapotában van, ami nem jelent még totalitárius diktatúrát, véli a professzor, minthogy nincs igazi ideológiája a rendszernek. Az élet minden területét tehát még nem szövi át a diktatúra.

Ugyanakkor ez a tekintélyelvű rendszer a birodalmi imperializmus jegyeit viseli magán, így például hamarosan megkezdődhet Veen szerint a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok visszahódítása is.

Ukrajnában még nem dőlt el semmi

Ukrajnában még nem zárult le a folyamat: ez a hatalmas ország még ingadozik a demokrácia és a tekintélyelvű diktatúra között. A nyugat-ukrajnaiak, az évszázadokkal ezelőtt lengyel és az osztrák uralom alatt állt területek a demokrácia felé hajlanak.

Kelet-Ukrajna viszont a cári hatásokat hordozza magán, és inkább a keleti autokratikus rendszerekre emlékeztető megoldásokra szavaz a választásokon. Kérdés, hogy a nyugatbarát elnök mennyire tudja érvényesíteni politikáját, amikor a miniszterelnök inkább keletre húz - tette fel a kérdést Veen, a Juscsenko-Janukovics párharcra célozva.

Hol húzódik majd Európa határa?

Ukrajnában egyébként a nyugatbarát erők sem mindig a nyugatias módszerekhez folyamodnak, hiszen mögöttük is olyan oligarchák, nagyvállalkozók állnak, akik más régiókban is kezükben tartják a gazdaságot. Ezek az oligarchák elsősorban a volt kommunista-posztkommunista elitből kerültek ki.

Ezek után Veen megjegyezte: Ukrajna átalakulása nem fejeződött be, de végeredményben arról van szó, hogy Európa határa a jövőben a lengyel-ukrán határ lesz-e.

Az új elit tagjai

Veen - részben az Index kérdésére - végül beszélt az új elitekről is Kelet-Európában. Ezek az új (értsd: nem kommunista) elitek sokszor gyengék, mert tagjaik vagy zsarolhatók, vagy személyes tulajdonságaik miatt nem illeszkednek be a kialakuló pártrendszerekbe. További probléma, hogy kevesen tartoznak az új elithez, és nekik a kiindulási pozícióik is gyengébbek.

Kérdésünkre, miszerint ezeknek az új eliteknek sem mindegyike feltétlenül demokratikus, kitérő választ adott a konzervatív elemző. Arról kezdett beszélni, hogy a volt kommunista eliten belül is vannak demokratikus gondolkozású emberek. Erre az egyik legjobb példa szerinte Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök, aki az Európai Unióba vezette országát.