Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

A kommunisták köztünk vannak

2007.05.19. 20:11
Egy német jobboldali elemző szerint a Fidesz nem tudott modern néppárttá alakulni, ezért vesztette el a legutóbbi választást. Így Magyarországon is a régi kommunista elit, illetve ennek az elitnek a fiatalabb generációja van jelenleg is hatalmon. Oroszországban nincs demokrácia, a tekintélyelvű rendszer viszont birodalmi imperializmussal párosul, ami hamarosan a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok visszahódításához vezethet.

A kelet-európai rendszerváltások után sem történt meg mindenütt az elitváltás. A régi (értsd: kommunista, illetve technokrata-kommunista) vezetők vagy az ő gyerekeik komoly posztokat töltenek be ma is a térségben - ez a véleménye a német politológus professzornak, Hans-Joachim Veennek.

Egy szakértő pályája: nyugatról keletre

Veen jelenleg a weimari Ettersberg Alapítvány elnöke, de korábban a német kereszténydemokraták háttérszervezetének, a Konrad-Adenauer-Stiftungnak a kutatási igazgatója, illetve a trieri egyetem tanszékvezetője volt (itt még ma is tart előadásokat címzetes professzorként). Az Elzászban született, Brémában felnőtt, majd Hamburgban, Freiburgban és Trierben tanuló és oktató konzervatív nyugat-német politológus az utóbbi fél évtizedben az egykori Kelet-Németországban, az NDK-ban él, és az átalakuló országok politológiai vizsgálatával foglalkozik.

A professzor a budapesti XXI. Század Intézetben tartott előadást pénteken, ahol megjelent a magyar intézmény főigazgatója, Veen régi ismerőse, Schmidt Mária is, akit a közvélemény a Terror Háza igazgatójaként jobban ismer. A német kutató előadását azzal kezdte, hogy az elitekkel általában nem az a baj, hogy régiek vagy újak, hanem az, hogy be tudják-e tölteni funkciójukat a társadalomban. Vagyis képesek-e azt reprezentálni és vezetni. Ha nem, akkor kezdődnek a bajok.

Lecserélt NDK-s elit

Veen szerint a volt szocialista országokban külön fejlődési pályát futott be az egykori NDK, ahol a lehető legteljesebb elitcsere ment végbe. Itt ugyanis a kommunista politikai káderek nem tudták megőrizni pozícióikat a rendszerváltás után. Sőt, a tudományos és a gazdasági életben is rendkívüli módon visszaszorultak, ami egész Kelet-Európában egyedülállónak számít. Az egykori NDK tábornokai közül is csak páran maradtak meg a Bundeswehrben, tehát a katonai elit is kicserélődött, viszont a rendőrség állománya nem változott ennyire jelentősen.

Az NDK állambiztonsági minisztériumát, a Stasit feloszlatták, de Veen szerint éppen a rendőri vezetők révén, illetve a korábban összegyűjtött adatok révén a Stasi egykori tisztjei még ma is befolyásolják a közvéleményt, nevetségessé téve egykori áldozataikat, feltéve, ha ez mostani politikai érdekeikkel egybeesik.

Újjáéled a lecserélt elit?

Más kérdés - és erről Veen magától nem nagyon beszélt -, hogy újabban a PDS, az NDK kommunistáinak utódpártja, amely ma már Linkspartei néven fut, illetve a vele szövetséges nyugati baloldali erők (WASG) mintha újjáélednének. A WASG és a Linkspartei német szövetségi parlamentben már így is közös frakciót alkot, most viszont a két párt teljes fúzióra készül, erről éppen a napokban tartanak belső szavazásokat, miután Brémában bekerültek a tartományi parlamentbe.

Bréma az első volt nyugat-német tartomány, ahol a PDS és a WASG átugrotta a parlamenti bejutási küszöböt. (Az egykori NDK-ban a Linkspartei több helyen is erős frakciókkal rendelkezik.) Amikor az Index erről kérdezte őt, Hans-Joachim Veen elmondta, hogy a brémai helyzet különleges, hiszen ez egy városnyi tartomány, a legkisebb lakosságú Németországban.

Brémában meggyászolták Sztálint

Veen gyerekkorát felidézve emlékszik arra, hogy Brémában mindig erős volt a baloldal, hiszen még az NSZK fennállása idején, Sztálin 1953-as halálakor is hatalmas gyászünnepséget rendezett a városban az akkor még létező KPD, vagyis a Németországi Kommunista Párt. Így a brémai 7 százalékos mostani ultrabalos siker a történelmi hagyományokra alapozó egyszeri, és valószínűleg a többi nyugati tartományban megismételhetetlen siker - vélekedett a politológus.

Az elemző ugyanakkor kitért arra, hogy a PDS, illetve a Linkspartei jelenleg az anyagilag legjobban finanszírozott párt Németországban. Ezt elsősorban azoknak az osztrák és svájci bankszámláknak köszönhetik az utódpárt emberei, amelyek tisztázatlan eredetű pénzekkel vannak feltöltve, mondta a konzervatív szakértő. Ezekről a számlákról gyanús kölcsönöket folyósítanak, tette hozzá.

Román példa: az elit kontinuitása

Veen úgy véli, az NDK-éval tökéletesen ellentétes a román példa, amelyet az elit kontinuitása, folyamatossága jellemez. Ott szerinte 1989-90-ben nem forradalom, hanem palotaforradalom történt, és a kommunistáknak csupán egy új generációja lépett a politikai színpadra. Az összes azóta létrejött romániai párt a volt Securitate, a kommunista titkosszolgálat és a volt kommunista párt alapjain jött létre - tette hozzá.

Romániában még a tudományos akadémián sem cserélődtek ki a tagok, a hadsereg, a rendőrség, az állambiztonság pedig a régi emberekkel működik. A bukaresti tudományos akadémiáról például mindössze egyetlen embert zártak ki, Elena Ceausescut, a lelőtt diktátor feleségét. Őt is csak halála után. Veen ezt a módszert "szimbolikus disznóvágásnak" nevezte.

Román-francia párhuzamok - kivétel: Sarkozy

Veen megemlítette, hogy nyugaton sem ritka a román eset, vagyis, hogy tulajdonképpen egy csapatból kerül ki az összes pártvezető: ilyen például Franciaország, ahol egyetlen felsőoktatási intézmény, az ENA (École nationale d'administration, egyfajta "szuper államigazgatási főiskola") padsoraiból verbuválódik az összes politikai vezető. Hosszú idő óta az egyetlen kivétel e szabály alól Nicolas Sarkozy, akit éppen most választottak Franciaország elnökévé, jegyezte meg Veen.

Magyarok és lengyelek: félúton járunk

Magyarország és Lengyelország köztes úton jár, valahol az NDK és Románia között, derült ki Veen szavaiból. Szerinte Magyarországon van egy legenda, miszerint a volt titkosszolgálatok tízezer embere a rendszerváltás után a gazdasági szférába ment, és ott máig mozgatja a korábban kialakult kapcsolatrendszerét. (Hasonló legendák Romániában is terjednek, jegyezte meg korábban.)

Más teóriák szerint - amelyeket szintén Veen idézett - a technokrata menedzsment vette át a gazdaság feletti irányítást, így sajátos menedzser-kapitalizmus jött létre Magyarországon, valódi kapitalisták nélkül.

Magyarországon nincs demokratikus politikai kultúra

Rólunk szólva Veen hangsúlyozta: Magyarországon nincs demokratikus politikai kultúra, pontosabban még nem fejlődött ki. Ezt az elitváltás tökéletlenségével, illetve a múlt feldolgozásának hiányával magyarázta. Szerinte az elmúlt években nem történt meg az elitek átvilágítása, sok pozíciót őrizhetett meg a régi elit.

Ezért folyik még ma is a politikai küzdelem a posztkommunista és az antikommunista táborok között, miközben az emberek hajlamosabbak a tettek, és cselekedetek alapján megítélni az egész politikát, vagyis a választók inkább a hatékonyságot szeretnék látni, nem az ideológiai vitákat.

A Fidesz még nem alakult modern néppárttá

Az, hogy a régi elit döntő pozíciókat őrzött meg Magyarországon, részben annak is köszönhető Veen szerint, hogy az itteni (reform)kommunisták jobban felkészültek a rendszerváltásra a nyolcvanas években, és részben előmozdítói is voltak az átalakulásnak.

A régi elit pozícióinak erősségét jelzi, hogy a mostani kormánykoalíció volt az első a rendszerváltás óta, amely képes volt egymás után két választást is megnyerni. Ugyanakkor a Fidesz ezzel szemben jobboldali alternatívát nyújt, de egyelőre nem sikerült modern néppárttá válnia. A német politológus ebben látja az okát annak, hogy a Fidesz nem tudta megnyerni a legutolsó parlamenti választást.

Megzsarolt ellenzékiek a kerekasztal-tárgyalásokon

Lengyelországot elemezve, illetve egy a lengyel helyzetre vonatkozó kérdésre reagálva Veen beszélt olyan folyamatokról is, amely Magyarországra is igazak lehetnek. Szerinte a tárgyalásos rendszerváltások idején, Magyarországon is és Lengyelországban is előfordulhatott az, hogy a régi kommunista elit megzsarolta az ellenzéki oldalon ülő tárgyalópartnereit. Ezért engedtek sokat a régi elitnek e két országban, ezért nem történt meg az átvilágítás, és a régi elit átmenthette a hatalmának egy részét.

A német szakértő szerint az elitek, konkrétan az egyházi elit zsarolhatóságát jól illusztrálja az idén majdnem beiktatott új lengyel érsek, Wielgus esete. Róla az utolsó pillanatban derült ki, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal. Alighanem a kerekasztal-tárgyalásokon is előfordulhattak hasonló pályán mozgó ellenzékiek.

A Kaczynski-ikrek esete Lengyelországgal

Veen úgy gondolja, hogy a Kaczynski-ikrek lengyelországi tevékenysége most éppen arra irányul, hogy a régi elitet háttérbe szorítsák. Ezt egyáltalán nem elítélően mondta Veen, aki egyetért a mostani lengyel átvilágítási törvények szándékaival, azzal, hogy nemcsak a politikai elitet kellene megtisztítani a volt titkosügynököktől, hanem a szellemi és a gazdasági szféra vezetőit is át kéne vizsgálni.

Ugyanakkor Veen figyelmeztetett arra, hogy a mértéktartás fontos dolog, így most Kaczynskiék kénytelenek szembesülni a lengyel alkotmánybíróság korlátozó intézkedéseivel.

Fehéroroszország: egyszerű diktatúra

A politológus végül kitért Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország helyzetére is. Belaruszt egyszerű autokratikus diktatúrának tartja, ezzel az állammal, annak nyílt diktatúrájával nem is foglalkozott túl sokat a német professzor. Itt az elitek cseréjéről ugyanis nem érdemes beszélni. A Putyin szavaival "irányított demokráciának" nevezett Oroszország esetét hosszabban taglalta viszont a professzor.

A konzervatív politológus szerint ha egy demokráciát "irányított" jelzővel látnak el, az a demokrácia lényegét teszi tönkre. A demokráciában ugyanis a nép irányítja a dolgokat, nem pedig a népet kell irányítania valakinek.

Oroszországban elbukott a demokratikus átalakulás

Oroszországban korlátozzák az emberi szabadságjogokat, gyakorlatilag nem működnek a pártok, és ezért itt a demokratikus átalakulás megbukott, magyarázta Veen. Moszkva jelenleg egy autoriter, tehát tekintélyelvű diktatúra állapotában van, ami nem jelent még totalitárius diktatúrát, véli a professzor, minthogy nincs igazi ideológiája a rendszernek. Az élet minden területét tehát még nem szövi át a diktatúra.

Ugyanakkor ez a tekintélyelvű rendszer a birodalmi imperializmus jegyeit viseli magán, így például hamarosan megkezdődhet Veen szerint a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok visszahódítása is.

Ukrajnában még nem dőlt el semmi

Ukrajnában még nem zárult le a folyamat: ez a hatalmas ország még ingadozik a demokrácia és a tekintélyelvű diktatúra között. A nyugat-ukrajnaiak, az évszázadokkal ezelőtt lengyel és az osztrák uralom alatt állt területek a demokrácia felé hajlanak.

Kelet-Ukrajna viszont a cári hatásokat hordozza magán, és inkább a keleti autokratikus rendszerekre emlékeztető megoldásokra szavaz a választásokon. Kérdés, hogy a nyugatbarát elnök mennyire tudja érvényesíteni politikáját, amikor a miniszterelnök inkább keletre húz - tette fel a kérdést Veen, a Juscsenko-Janukovics párharcra célozva.

Hol húzódik majd Európa határa?

Ukrajnában egyébként a nyugatbarát erők sem mindig a nyugatias módszerekhez folyamodnak, hiszen mögöttük is olyan oligarchák, nagyvállalkozók állnak, akik más régiókban is kezükben tartják a gazdaságot. Ezek az oligarchák elsősorban a volt kommunista-posztkommunista elitből kerültek ki.

Ezek után Veen megjegyezte: Ukrajna átalakulása nem fejeződött be, de végeredményben arról van szó, hogy Európa határa a jövőben a lengyel-ukrán határ lesz-e.

Az új elit tagjai

Veen - részben az Index kérdésére - végül beszélt az új elitekről is Kelet-Európában. Ezek az új (értsd: nem kommunista) elitek sokszor gyengék, mert tagjaik vagy zsarolhatók, vagy személyes tulajdonságaik miatt nem illeszkednek be a kialakuló pártrendszerekbe. További probléma, hogy kevesen tartoznak az új elithez, és nekik a kiindulási pozícióik is gyengébbek.

Kérdésünkre, miszerint ezeknek az új eliteknek sem mindegyike feltétlenül demokratikus, kitérő választ adott a konzervatív elemző. Arról kezdett beszélni, hogy a volt kommunista eliten belül is vannak demokratikus gondolkozású emberek. Erre az egyik legjobb példa szerinte Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök, aki az Európai Unióba vezette országát.