Elfogadták a lex Répássyt

A parlament kormánypárti többsége megszavazta a lex Répássy néven elhíresült ptk. módosítást, mely lehetővé teszi a vélemények helyreigazítását is, bevezetve a válaszadás lehetőségét, mint jogintézményt. A képviselők 171 igen, 124 nem és 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá a törvényt, mely kihirdetése napjától számítiott 8. napon lép életbe A Ptk. eddig úgy rendelkezett, abban az esetben kérhető helyreigazítás, ha valakiről valótlan tényt hoztak nyilvánosságra. A módosítást, az első pillanattól ellenző MSZP és SZDSZ javaslatait még a három héttel ezelőtti ülésen leszavazták, mindössze a helyesírási hibák kijavítását célzó módosítások "mentek át".

A szabályozás alapján közérdekű bírsággal is sújthatják a sajtó munkatársait, amennyiben a bíróság megállapította a jogsértés tényét és kártérítést is ítélt a felperesnek. A törvény indokolása szerint a közérdekű bírságnak visszatartó erejűnek kell majd lennie, így ugyanazért az egy mondatért, akár háromszorosan is elmarasztalható egy-egy orgánum.

Répássy a francia sajtótörvényhez hasonlította javaslatát

Répássy Róbert

Répássy Róbert, a Fidesz helyettes frakcióvezetője az Index Törzsasztalának vendégeként a francia sajtótörvényhez hasonlította, akkor még jóvá nem hagyott javaslatát. Szerinte a franciák már 100 esztendeje alkalmazzák ezt a szabályt. Jelezte, ha hatályba lép a róla elhíresült jogszabály, annak alapján nem kezdeményez majd eljárást senki ellen. Úgy vélekedett, hogy a közszereplőknek javaslata alapján is "többet kell eltűrniük".

Az SZDSZ a köztársasági elnökhöz fordul A szabad demokraták kedden kiadott közleményükben a sajtó megfélemlítésének tartják a Lex-Répássy-t. Elutasítanak minden olyan törekvést, ami a sajtószabadságot visszanyesné. A jogi alapismereteket nélkülöző szöveg logikusan illeszkedik a kormány sajtó elleni támadásainak sorába. az indítványozók figyelmen kívül hagyták az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatát, amely szerint a tényközlésekkel szemben a vélemény kifejtése fokozottabb alkotmányjogi védelmet élvez. A Szabad Demokraták Szövetsége alkotmányjogi aggályairól levélben tájékoztatja Mádl Ferenc köztársasági elnököt.

Wisinger: az Alkotmánybírósághoz fordulnak

Wisinger István a francia példával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy azért, mert van egy rossz, de a gyakorlatban elvétve alkalmazott francia Ptk. passzus, azért még nem kellene megsérteni a magyar alkotmányt. Wisinger szerint ezzel a logikával az angoloktól is átvehetnénk a jobboldali közlekedést. A változtatásról az az álláspontja, hogy az nem szolgál mást, mint a sajtó megregulázását, megfélemlítését. Példátlannak tartja, hogy bírói úton köteleznék az újságokat akár egy publicisztika helyreigazítására. A törvény alkalmazása Wisinger István megítélése szerint veszélyeztetné az információk szabad áramlását is, így az Alkotmánybíróságnál támadják meg a törvényt.

Részlet Nagy József a 168 órában megjelent Répssáy interjújából Van még egy mondatom. Kosztolányi Dénes okos, kulturált, jómodorú, európai nívójú politikus. Ez rendben van? A sajtójog meg a lex Répássy szempontjából. Igen, abból a szempontból mindenképpen. Tehát nem perelhetnének érte. Szerintem nem. Pedig nyilván mindenkinek világos, valójában mit is gondolok. Azt azért nem javaslom, hogy gondolatok miatt be lehessen perelni valakit. Ez nagyon távol áll az én világomtól. Kódoltam, s így már nem sértek törvényt. Akkor sem sért törvényt, ha azt állítja egy politikusról, hogy rendkívül rossz modorú, udvariatlan... Azt is mondtam, hogy okos. Hát nézze, ez már más kérdés. Valakit lehülyézni... Hiszen, amiket mond, annak, gondolom, az ellenkezőjét kell érteni... Ez az ön értelmezése. Jó játék... Haha. Szóval lehülyézi. Végül is megteheti. Nem ritka esemény. Mármint az, hogy lehülyéznek egy politikust. Azt hittem, az nem ritka, hogy hülye. Az sem, egyébként... Bár ezt meg lehet fogalmazni választékosan is. Erre tettem kísérletet... Túl sok szót vesztegettünk Kosztolányira. Beszéljünk inkább arról, hogy az ellenzék szerint a lex Répássy célja pusztán az, hogy a választási kampányra elérje: a sajtó ne merje közvetíteni a koalíció vetélytársainak érveit. Démonokkal küzdenek. Olyanokkal, amelyeket ők találtak ki maguknak, pont azért, hogy harcolhassanak ellenük. Egyébként sem állítható, hogy a magyar sajtóban, különösen a politikai természetű írásokban, elemzésekben mindennapos lenne a személyiségi jogok durva megsértése. Akkor meg minek ágyúval lőni verébre? Az emberölést sem azért tiltja a Büntetőtörvénykönyv, mert rengeteg van belőle.