Tekla
9 °C
20 °C

Nincs jobb, csövet kell dugni a fenekünkbe?

2008.09.17. 08:23
Ma a vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés Magyarországon. Bár a betegség jól szűrhető és korán felismerve jól gyógyítható, mindmáig nem indult országos szűrőprogram a leginkább veszélyeztetett 50-70 éves korosztályban. Az Egészségügyi Minisztérium most ismét nekifut a kérdésnek, a szakma azonban egyelőre nem egységes. Vizsgálható a székletben található vér, ez azonban igencsak bizonytalan eredményt ad. Van egy 100 százalékos módszer, ehhez azonban egy másfél méteres csövet kell az ember végbelébe dugni.

Először 3-4 napos diétát kell tartanunk, aztán hashajtókat kapunk, majd a vizsgálat előtt 1-2 beöntés következik. Aztán eljön a nap, amikor oldalvást felfekszünk a vizsgálóasztalra és felhúzzuk a lábunkat. Fájdalomcsillapítót kapunk, és bizakodhatunk, hogy nem érzünk majd semmit.

Az orvos sikosítóval elkezdi kenegetni a kezében lévő másfél méteres csövet, amely olyan vastag, mint egy női mutatóujj. Aztán a csövet szépen elkezdi bevezetni a végbelünkbe. A vizsgálathoz kevés levegőt is be kell juttatni, úgyhogy ha fájdalmat nem is, puffadást érezhetünk. A vastagbéltükrözés 10-60 percig is eltarthat, attól függően mit vizsgálnak.

Amikor vége, feküdnünk kell még egy darabig. Ha nagyon felpuffadtunk, szélcsövet kapunk a végbélnyílásunkba, hogy a befújt levegő távozhasson. Ez a vastagbéltükrözés, másnéven kolonoszkópia.

Évente 5 ezren halnak meg

A beavatkozás alapvetően nem fájdalmas, de kellemesnek semmiképpen sem mondható. Önszántából valószínűleg senki nem menne el egy ilyen vizsgálatra, pedig ma a kolonoszkópia ad azonnali és egyértelmű eredményt arra, hogy lehet-e vastagbéldaganatunk vagy azt megelőző polipunk. A tükrözés ráadásul nemcsak diagnosztikára alkalmas. Ha találnak polipot, azt azonnal el is lehet távolítani.

A tüdőrák után a vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés Magyarországon. A Nemzeti Rákregiszter évente 8 ezer új megbetegedést tart nyilván, és évente közel 5 ezren halnak meg ebben a betegségben.

A megbetegedés gyakorisága a 40. életév felett rohamosan növekszik, de a vastag- és végbélrák jellemzően az idősebbek, az 50 éves kor fölötti férfiak és nők betegsége. A betegség így 2,5 millió embert veszélyeztet.

Magyarországon máig nem indult szervezett, országos szűrés a korai felismerésre. 2005-ben ugyan indult egy program az 50-70 éves korcsoport vastagbélszűrésére, de az erről szóló jogszabály egyetlen napig, december 31-én volt hatályban. Azóta kísérleti program futott néhány településen és a XI. kerületben, de ezek mára véget is értek.

Matat a kakiban

A szűrésre nem a fenti - biztos, ámde rendkívül kellemetlen - módszert alkalmazták, hanem a székletvér vizsgálatát. Ehhez az 50 évnél idősebbeknek három napig kell gyűjtögetniük egy kis dobozkába azt, ami távozik belőlük. Nem egy kellemes művelet, de az egészség mindenek előtt.

A probléma azonban az, hogy a székletbeli okkult vér (FOBT, azaz Fecal Occult Blood Test) vizsgálata nem mutatja ki teljes bizonyossággal a rákot. Bizonyos rákfajták ugyanis éppen akkor nem véreznek, amikor vizsgálják őket, illetve a székletben lehet vér mástól is, nemcsak a daganattól (például aranyértől, orr- vagy fogínyvérzéstől). Képzeljük csak el: részt veszünk a szűrésen, azt mondják minden rendben, aztán néhány hónap vagy egy év múlva kiderül, mégiscsak rákosak vagyunk, sőt menthetetlenek.

Az Egészségügyi Minisztérium most ismét megpróbálkozik azzal, hogy bevezesse az országos vastagbélszűrést. Egyre többen halnak meg ebben a betegségben, a többiek kezelése pedig évente 12-13 milliárd forintot emészt fel. Az időben felismert vastagbéldaganat viszont jól gyógyítható.

Valamit tenni kell, de gyorsan

A szűrés módszeréről azonban éles vita folyik a szakmán belül. „A szakma egy dologban ért egyet: abban, hogy valamit tenni kell, de gyorsan" - mondta az Indexnek Budai András, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos szűrési koordinátora. Több szakmai vita lesz az elkövetkező hetekben, s október végére az Egészségügyi Minisztériumnak valamilyen javaslatot kell tennünk, tette hozzá.

A döntéshez több dolgot kell mérlegelni. A székletvérvizsgálat száz emberből hatnál jelez valamilyen vérzést, de lehet, hogy az nem daganat miatti van. A kolonoszkópiához viszont a pácienst elő kell készíteni, a beavatkozás ugyan nem fájdalmas, de kellemetlen, holott a cél az, hogy minél többen vegyenek részt rajta. Egy szűrővizsgálatnak ugyanis csak úgy van értelme, ha nagy tömegben sikerül időben felismerni és gyógyítani a betegséget.

Magyarországon amúgy sem túl jellemző, hogy az emberek elmennek a szűrővizsgálatokra (sokan épp azért, mert attól félnek, kiderül, hogy súlyos betegségük van). Valószínűleg nem sok, magát egészségesnek gondoló, tünetmentes ember lenne hajlandó elmenni egy vastagbéltükrözésre, ha kapna egy udvarias behívólevelet.

Ha egy megelőző vérvizsgálat már valamit mutat, talán többen hajlandóak lennének a dolog végére járni. A Budapest XI. kerületében végzett modellkísérlet azonban azt mutatta, hogy akiknél a hagyományos székletvérvizsgálat vérzést mutatott ki, azok egyharmada sem volt hajlandó alávetni magát végbéltükrözésnek.

„Korlátozott társadalmi elfogadottság"

Budai András szerint mindehhez hozzá kell venni azt is, hogy ma évente 30-35 ezer kolonoszkópiára van kapacitás, ha viszont beindulna az országos szűrés, akkor több tízezerrel kellene emelni ezt a számot. Mérlegelni kell a költségeket is, a szűrések beindításához évente 1,2 millió levelet kellene kiküldeni.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Vastagbélszűrési Munkacsoportja tavaly májusban készített munkaanyaga a kétséges eredményű, de kényelmesebb székletvérvizsgálatok mellett tette le a voksát. A munkacsoport szerint nincs bizonyíték arra, hogy az „egyszer egy életben, 50 év után elvégzett" kolonoszkópia mennyiben tudná csökkenteni a halálozási arányt, ráadásul a módszer „korlátozott társadalmi elfogadottsága" miatt nem alkalmas népegészségügyi szűrésre. Elismeri ugyanakkor, hogy a magas kockázatú személyek szakorvosi monitorozásában az endoszkópos módszer semmivel nem helyettesíthető.

Ezzel szemben Bodoky György professzor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke az Indexnek azt mondta: a szűrésről szóló vitában ritka erős szakmai kiállás volt tapasztalható a kolonoszkópiás vizsgálat mellett. Ezt támogatta a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, a szakmai kollégium, a sebész társaság és a sebész szakmai kollégium is.

A végbéltükrözéshez való jog

Míg a székletvérvizsgálat a rosszindulatú elváltozások 20 százalékát képes kimutatni, a tükrözéssel közel 100 százalékos biztonsággal felismerhető a korai daganat, érvelt Bodoky György. A végbéltükrözés számítások szerint kétharmaddal olcsóbb is, mint az országos székletvérvizsgálat.

Bodoky György szerint vitatható az is, melyik szűrési módszer kényelmesebb. Kolonoszkópiára tíz évente egyszer kell elmenni az embernek, s az altatásban vagy érzéstelenítés alatt végzett beavatkozásból nem sokat érez, s az utóhatások is könnyen kiheverhetők. Nem valószínű viszont, hogy az emberek nagy tömegei hajlandók lesznek évente-kétévente három napon át székletet gyűjteni, és ezt engedelmesen elküldeni vagy leadni a laboratóriumban.

„Már azzal is elégedettek lennénk, ha az egészségükért felelősséget vállaló felnőtteknek megadnák azt a jogot, hogy választhassák a kolonoszkópiás szűrési eljárást a bizonytalan székletvérvizsgálattal szemben, mondta Bodoky György.