Kommunizmus áldozatai - lesz hangjuk az új Parlamentben
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
Talán százötvenen, talán kétszázan várták Orbán Viktort, a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét a Terror Háza előtt, szombaton délben, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Előzőleg a Fidesz-elnök mécsest gyújtott a múzeum épületében, a bejáratnál - ott, ahol a nyilaskeresztet és az ötágú csillagot formázó emlékmű áll, s amelynek tövében már nagyon sok mécsest helyeztek el a korábbi látogatók.
Orbán ezután kiment az Andrássy útra, ahol a már említett százötven-kétszáz ember várta. A "Hajrá magyarok!" természetesen sokszor felhangzott a tömegből, amelyet az MTI több száz fősre tesz. Amíg eljutott a tévések mikrofonjaiig, a sokaságból minél többen szerettek volna kezet fogni vele.
Más bekiabálások is hallatszottak: "Húzzatok bele!" "Próbálunk" - volt Orbán Viktor válasza. Mások a kíséretében lévő Áder Jánosnak szóltak be: "János, vidám arcot!" Bár ez alkalommal talán tényleg odaillő volt Áder visszafogottsága. (Egyébként Orbán mellett nem nagyon láttuk Révész Máriuszt és Rogán Antalt, feltűnt viszont Áderen kívül Harrach Péter, továbbá a Fidesz-kommunikációjáért legújabban felelős Selmeczi Gabriella és Szijjártó Péter.)
Wittner lesz a Fidesz képviselőjelöltje
Ezután Orbán az újságíróknak tett rövid nyilatkozatot. Elmondta, hogy a választások után megalakuló Parlamentben szükség van egy hangra, amelyik képviseli a kommunizmus áldozatait. Ez a hang Wittner Máriáé lesz, minthogy Orbán személyesen kérte fel az ötvenhatos forradalom utáni megtorlások áldozatát, hogy legyen a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje.
A Fidesz elnök szerint a párt országos listáján kap majd olyan helyet Wittner, hogy biztosan bekerüljön a következő Parlamentbe.
Megemlékezés Kovács Béla szobránál
A kommunizmus áldozataira emlékeztek Kovács Béla, 1947-ben letartóztatott egykori kisgazda képviselő szobránál szombaton Budapesten. A kommunizmus áldozatainak emléknapján Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Donáth László, Mécs Imre és Vitányi Iván parlamenti képviselő, a kormány, valamint az MSZP országgyűlési frakciójának több tagja rótta le kegyeletét a Kossuth téri szobornál.
Mécs Imre az MTI-nek a helyszínen nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy nemcsak megismerni kell a múltat, hanem szembe is kell nézni az akkor történtekkel.
Göncz Árpád azt hangsúlyozta, hogy óvatosan kell bánni az áldozat szó használatával. "Mióta történelem a történelem, mindig voltak áldozatok, de hogy valaki elkezdjen sopánkodni, hogy ő áldozat, azt nevetségesnek tartom. Ha valaki beavatkozott és vállalta a küzdelmet, akkor vállalta azt, hogy alulmarad" - mondta a volt államfő az MTI-nek.
Gyurcsány Ferenc: van okunk emlékezni a kommunizmus áldozataira
Van okunk emlékezni a kommunizmus áldozataira, akiket el nem fogadható és meg nem bocsátható módon megsértettek méltóságukban, korlátoztak szabadságukban, akiknek elvették az életét - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A miniszterelnök szerint nincs olyan eszme, amelynek nevében bárkit meg lehet sérteni méltóságában, meg lehet fosztani szabadságától, életétől. Gyurcsány hozzátette: "fejet hajtunk a megbántottak, a megsértettek, a meggyilkoltak és emlékük előtt".
A Magyar Demokrata Fórum közleménye szerint "fájdalom, hogy a huszadik század legkegyetlenebb borzalmaira emlékeztető napok közül talán épp ez épült be legkevésbé a mai nemzedékek gondolkodásába". Erre nem elegendő magyarázat az MDF szerint, hogy "a világ se nagyon akar emlékezni a kommunizmus rémtetteire".
Wittner így emlékszik vissza arra, hogy miként fogták el először, és miért tért ezután mégiscsak haza a disszidálásból: "November 9-én, mikor senkit sem találtam a Corvin közben, elhatároztam, hogy disszidálok. Egy csoporttal Székesfehérvár felé indultam, de ott elkaptak bennünket, és bevittek a rendőrségre. Onnan pedig egyenesen Budapestre a Jászai Mari térre, az Országos Rendőr-főkapitányságra vezetett az út. Furcsa módon egypár óra múlva már vittek is kihallgatásra. Két férfi hallgatott ki. Azt kérdezték, mit csináltam október 23-ától. Akkor én elmondtam, hogy merre jártam. Legnagyobb megdöbbenésemre egyszer csak telefonáltak valahova, hogy hozzák oda a holmimat, a cipőfűzőt, egyebeket. Megkérdeztem tőlük, hogy elengednek-e. Az egyik azt felelte, hogy igen, mert az első rész - amiben én is részt vettem - forradalom volt, és csak a második rész - november 4-e után - vált csak ellenforradalommá, amikor bejöttek az oroszok. Ezért engednek ki. De végül úgy döntöttem, mégis disszidálok. Mödlingig jutottam. Körülbelül egy hónapig voltam kint, amikor visszajöttem, mert úgy voltam vele, hogyha forradalom volt az első része, akkor nekem semmi problémám nem lehet."