Kórházi vérmérgezésbe halhatott bele a másfél éves kislány

A makói kórházba hányással és lázzal felvett kislányt a haláláig eltelt idő alatt nyolc orvos látta, de a halált okozó baktériumfertőzést - amit valószínűleg egy kanül beültetése okozott -, még a szegedi klinikán sem vették észre, ahová halála előtt fél nappal agyhártyagyulladás gyanújával szállították át. A vérmérgezést okozó, kórházi körülmények között könnyen megtelepedő pseudonomas baktérium - ha időben észreveszik - hatékonyan kezelhető megfelelő antibiotikummal.

Pseudomonas aeruginosa Elektromikroszkóp alatt forrás: www.bact.wisc.edu A Pseudomonas törzs tagja. Úgynevezett kórházi "nozokomiális" kórokozó, amely kifejezetten legyengült szervezeteket támad meg, ezért nem veszélyes a látogatókra, a kórház személyzetére. Általában műtéti beavatkozás után jelenik meg, többek között seb-, légúti, húgyúti, ízületi, csontfertőzést okozhat. Kórházakban mindennapos jelenség, ezért folyamatos fertőzésveszélyt jelent. Kimutatásához vérképvizsgálat szükséges, vagyis vért kell venni a pácienstől, amelyből hemokultúrát tenyésztenek, ebből állítható elő az ellenanyag. Ez 48 órát vehet igénybe, a legmodernebb - Magyarországon ritka - DNS-technikával sürgős esetben két óra alatt előállítható. Minden tizedik kórházi fertőzést a Pseudomonas okoz, a negyedik leggyakoribb kórházi kórokozó (ilyenek még: Enterobacter, Citrobacter).

"Nem pénzkérdés volt Hanna halála, hanem nemtörődömség" - összegezte a négy nap eseményeit az Indexnek a kislány édesanyja, Farkas Éva, és részletesen beszámolt a történtekről.

Négyórás vesződség az infúzióval

Hannát kedden este fél tízkor vitték be a makói városi kórházba. A kiszáradás veszélye miatt azonnal infúzióra próbálták kötni, de ez több kísérletre sem sikerült. "Összevissza szurkálták, majd vagdosták, végül egy kanült ültettek be a lábába" - meséli az édesanya. Kisgyermekeknél nem könnyű feladat vénát szúrni, a procedúra ezúttal négy órát vett igénybe.

Másnapra Hanna jobban lett, de csütörtökön hajnalban belázasodott. Az orvos lázcsillapítót és vizes borogatást rendelt, de antibiotikumot a szülők kérésére sem adtak, az orvos szerint nem volt rá ok. Az anya elmondása szerint a beültetett kanült nem cserélték, nem fertőtlenítették, pedig a baktériumfertőzés veszélye, mint azt egy szakértő az Indexnek elmondta, még akkor is fennáll, ha az eszközt bizonyos időközönként fertőtlenítik.

Agyhártyagyulladás gyanújával került Szegedre

Csütörtökön, mivel Hanna tartósan lázas maradt, a szülők a nővérek segítségét kérték. Dél körül megjelent egy doktornő, aki erős aminofenazon hatóanyagú láz- és fájdalomcsillapító injekciót adott be vénásan. A kislány keze az injekció hatására görcsbe rándult, kis időre az eszméletét is elvesztette. A szülők keresetében ez az injekció is szerepel, mivel ekkora gyermeknek az erős gyógyszer csak izomba adható (ez a gyógyszer dobozán is olvasható). "Miután beadta az injekciót, hátat fordított, és fecsegett tovább a nővérrel, Hanna rosszullétét pedig lázgörcsre fogta" - emlékezett vissza az édesanya.

Pénteken reggel Hanna állapota válságosra fordult, a vérmérgezés tünetei már kiütköztek rajta, arcát kiütések borították, a láza nem csillapodott, végtagjai hidegek voltak, és már felülni sem tudott. A következő viziten az orvos agyhártyagyulladás gyanúját diagnosztizálta, ezért átutalta a gyereket a szegedi klinikára.

Nem vették észre a vérmérgezést

"Három óra múlva kaptunk - egy ismerősünk segítségével - mentőt. Ezalatt a három óra alatt már rá se néztek Hannára, se fájdalom- se lázacsillapítót nem kapott. Elmondhatatlan volt, amit átéltünk a három nap alatt. Hogy nekünk kellett a nővérekért rohangálni, ha bármire, mondjuk borogatásra, szükségünk volt"

A szegedi kórházban levették a kanült, és antibiotikumot adtak a kislánynak. Az elvégzett liquorvizsgálat kimutatta, hogy nincs szó agyhártyagyulladásról, a vérmérgezést azonban nem ismerték fel. Mivel monitor nem volt, a szülőket kérték meg, hogy figyeljék Hanna légzését. Az édesanya úgy emlékszik vissza, hogy a makói kórházban tapasztalt közönnyel szemben Szegeden ugyan kedvesebbek voltak, de az ügyeletes orvosok a kislány utolsó óráiban is határozatlanul viselkedtek.

Két-három óra múlva Hanna már erősen csuklott, egy intenzíves orvos szerint a láz miatt, de alighogy ezt kimondta, Hanna légzése kihagyott. Lerohantak vele az intenzívre, az anya ott látta utoljára életben. Egy órán át próbálták újraéleszteni a kislányt - sikertelenül. "Borzasztó ezt kimondani, de azt a négynapos tétovázást, téblábolást, ami a gyerekem halálához vezetett, én magam asszisztáltam végig" - zárta le Farkas Éva a történetet.

"'Nem szoktak elnézést kérni"

A makói kórháztól az eset után csak az osztályvezető főorvos beszélt a szülőkkel, aki Farkas Éva szerint "nem ismerte a Szegeden készült boncolási jegyzőkönyvet, de megpróbálta csecsemőhalálra, majd születési rendellenességre fogni a dolgot, pedig Hanna teljesen egészséges kislány volt". A makói kórház egyébként nem reagált a történtekre.

A makói család ügyét a műhibaperek egyik legismertebb ügyvédje, Ábrahám László viszi. Ábrahám az Index érdeklődésére elmondta, hogy két eljárás indult. A rendőrség foglalkoztatás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást, a család peren kívüli eljárásban szeretné elérni, hogy a makói kórház ismerje el hibáit. Az ügyvéd elmondta, hogy a kórház a boncolási jegyzőkönyvre vár. A jegyzőkönyvben tényszerűen le van írva, hogy a kislány halálát vérmérgezés okozta.

Jelenleg peren kívül egyezkednének, mert azt semmiképpen sem szeretnék, ha peres eljárás lenne az ügyből, az ugyanis évekig eltartana, de Ábrahám tapasztalata szerint kevés az olyan kórház, amelyik elismeri a hibát, olyanról pedig egyáltalán nem hallott, ahol elnézést kértek volna. "A lényeg, hogy jelen esetben nem a sokat hangoztatott szegénység miatt történt, ami történt" - fogalmazott az ügyvéd.

A makói kórháznak az Allianz Hungáriával van felelősségbiztosítása, a kártérítés mértéke maximum ötmillió forint lehet, de Hanna szüleinek a legfontosabb az lenne, ha a kórház elismerné a felelősségét, és történetük tanulságul szolgálna.

Belső vizsgálat negatív eredménnyel

A makói kórházban az eset után az ÁNTSZ bevonásával belső fertőzöttséget felmérő (ún. nozokomiális) vizsgálatot rendeltek el. A kórháznak jelenleg kirendelt igazgatója van, mivel Takáts István szeptember 20-án lemondott posztjáról az intézményben kialakult súlyos pénzhiány miatt.

Tóth Edit, a szentesi kórházból három hónapra kirendelt igazgatója a vizsgálat eredményéről elmondta, hogy a kórtermekben levő vízcsapokból ugyan sikerült kitenyészteni a baktériumot, de ez "elég sok intézményben ugyanígy van". Azt azonban kizárta, hogy a fertőzés innen származott. A makói kórházban minőségi rendszer működik, vagyis a beültetett kanült elméletileg naponta fertőtlenítik, közölte.

A boncolási jegyzőkönyvet a kórház megkapta, innentől a kórház jogtanácsosa foglalkozik az üggyel. Tóth Edit - aki hangsúlyozta, hogy ideiglenes igazgatóként csak belecsöppent az ügybe - elmondta, hogy a kórház is folytat belső vizsgálatot, de ezt még nem zárták le.