Korábban is elkaphatták volna az amstetteni rémet

Az Ausztriában közkeletű vélekedés szerint a családtagjait huszonöt évig pincebörtönben tartó családfő ügyes és rendkívül jól rejtőző bűnöző volt. Ezt cáfolják azok a tények, amik szerint a rendőrségnek, vagy az igazságszolgáltatásnak bőven lett volna alkalma lecsapni rá, írja a BBC Stephanie Marsh és Bojan Pancevski könyvét ismertetve.

Túl azon hogy kétszer gyújtogatásért, kétszer molesztálásért őrizetbe vették, egyszer pedig el is ítélték nemi erőszakért, bőven gyanús lehetett volna az is, ahogy 18 éves lánya eltűnését 1984 augusztusában bejelentette.

Csak a családfő és Elisabeth volt otthon, édesanyja az egyik testvérrel vásárolni volt, másik testvérét sétálni küldte Fritzl. Mire hazaértek, Elizabethnek nyoma veszett. Fritzl másnap jelentette a rendőrségen, hogy lánya eltűnt, mert csatlakozott egy szektához. A rendőrök meg sem vizsgálták alaposabban, hogy Fritzl mire alapozza állítását, de még az sem tűnt fel nekik, hogy abban az időben nem működött semmiféle szekta az országban.

A szociális munkások sem végezték lelkiismeretesen a munkájukat, 1982-ben ugyanis Elizabeth megszökött otthonról, de csak az apjával beszélték meg a történteket, a lányt nem hallgatták meg. Pedig a lány barátai szerint Elizabeth öngyilkosságot forgatott fejében, ami szintén a családon belüli erőszakra utaló jel lehetett volna, ha a szociális munkások az apa beszámolóin kívül mást is figyelembe vettek volna.

Ma már tudjuk, hogy Fritzl bezárta lányát a családi ház alagsorában kialakított börtönbe, és kicsivel később levelet íratott vele, amit aztán bemutatott a rendőrségen. A hatóságok ezt a levelet sem vizsgálták meg behatóan, szakértőt nem rendeltek ki.

Elizabethnek több gyermeke is született a fogva tartás évei alatt, a hatóságok a csecsemők feltűnését sem vizsgálta ki, noha lett volna bőven okuk rá, hogy a ház küszöbén talált gyermekek ügyét gyanúsnak találják. Egyszerűen elfogadták azt a magyarázatot, hogy a szektában élő Fritzl-lány bízta azokat elhagyott családja gondjaira.

Fritzl viselkedése sem keltett gyanút, pedig az, hogy az amstetteni családi ház teljesen szeparált részében élt külön családja többi tagjától, minimum különösnek mondható. A város áruszállítói gyakran látták, hogy nagy csomag élelmiszert, építési anyagot, szerszámokat, bútorokat hord le az alagsorba - de ez sem volt eléggé gyanús.

Ha ezen jelek közül bármelyiket is kellő figyelemmel kezelték volna, évekkel hamarabb is kiszabadulhattak volna Elisabeth Fritzl és gyermekei családi börtönükből, állítja a Josef Fritzl bűnei: Az igazság feltárása című, most megjelent könyv.