Mérgezett varrótűkkel szórta volna meg a németeket Churchill

2009.06.26. 17:31 Módosítva: 2009.06.26. 17:38
A brit nemzeti levéltárból előkerült feljegyzések alapján Winston Churchill még varrótűkre emlékeztető mérgezett mini dárdákat vetett volna be a németek ellen a második világháborúban. Végül nem ítélték elég hatékonynak a módszert.

Bombák helyett mérgezett varrótűkkel szórta volna meg a hitleri német hadsereg katonáit a brit királyi légierő, ha a londoni háborús kabinet áldását adta volna a már részleteiben kidolgozott tervre, derül ki a brit nemzeti levéltár által most nyilvánosságra hozott korabeli egészen bizarr elképzelésekre utaló feljegyzésekből.

A Wiltshire grófságbeli Porton Downban működő titkos kutató laboratórium tudósai kisebb dárdaszerű fegyver terveit vázolták fel. A papírfarkú, varrótűhegyű dárdák millióit a mai fürtös bombákhoz hasonló szerkezet szórta volna szét az ellenséges területek felett.

A fegyverben, a tű mögött kis méregtartály lett volna, lépfene-spórákkal vagy a még gyorsabb hatásért akár mustárgázzal töltve. A tudósok azzal számoltak, hogy mustárgáz esetén fél órán belül bekövetkezik a halál, amelyet az eltalált áldozat szörnyű szenvedései előznének meg.

Az angolok megosztották a terveket az amerikai és kanadai szövetségesekkel. A tengerentúlon egészen a kísérleti szakaszig jutott a fejlesztés, katonai uniformishoz hasonló szövetbe burkolt birkákon és kecskéken próbálták ki a mérgezett dárdákat.

A brit laboratórium a Singer varrógépgyár bristoli üzemét kereste meg a tervvel, de a titoktartás kötelme miatt azt nem árulhatták el, hogy a specifikációban leírt furcsa tűféleség mire kell.

A most nyilvánosságra hozott aktákban szerepel egy levélváltás a nyugat-angliai Singer-gyár és a Porton Down-i kutatóközpont között. A bristoli üzemből küldött, 1941 karácsonyán kelt válaszlevélben az áll, hogy a gyár szakértői nem teljesen értik az átadott gyártási előírásokat, amelyekből csak annyit tudnak kihámozni, hogy kért tűk "nem varrógépekhez kellenének".

A terveket - jóllehet egészen 1945-ig finomították őket - végül jegelték, mivel a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mérgezett légi dárdák valószínűleg nem okoznának jelentősebb pusztítást az ellenség soraiban.