A H1N1 Európában: gyorsan és sokan betegednek meg

A hét elején Jönköpingben találkoztak az uniós tagországok egészségügyi miniszterei, ahol az angol tárca vezetője beszámolt arról, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, augusztusban akár naponta 100 ezerrel is nőhet a szigetországban a fertőzöttek száma. Ez pedig azt jelenti, hogy egész Európában továbbgyűrűzhet ez a folyamat. "A vírus ilyen gyors terjedése miatt döntöttek úgy az egészségügyi tárcák vezetői, hogy stratégiát váltanak" - mondta Jakab Zsuzsanna, a stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) magyar igazgatója.

Az eddigi lokalizálás helyett a járvány hatásainak csökkentésére, a betegség kezelésére helyezik a hangsúlyt. Eddig úgy próbáltak a járvány ellen küzdeni, hogy elkülönítették a fertőzötteket, most már például az antivirális szerek, illetve az antibiotikumok felhasználását veszik számításba. Angliában és Dániában már bevezették ezt a stratégiát, az unió többi országa az új esetek számának függvényében dönt arról, hogy mikor térnek át erre.

Az európai járványügyi vezető felhívta a figyelmet arra: bár a járvány gyorsan terjed, Európában enyhe lefolyású betegséget okoz, tehát a fertőzöttek 90 százalékának nincs szüksége orvosi kezelésre és antivirális szerre sem. Jakab Zsuzsanna nem is ajánlja, hogy a patikában is beszerezhető gyógyszereket felvásárolják az emberek. Idő előtti beszedésük ugyanis azt eredményezheti, hogy az antivirális készítmények hatástalanná válnak addigra, amikor valóban szükség lenne rájuk.

Veszélyeztetett csoportok

"Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új influenza nem érinti a 60-65 év felettieket" - mondta az igazgató. Ez azzal magyarázható, hogy az 50-es, 60-as években olyan szezonális influenzajárványok fertőztek, amelyekben jelen voltak az A/H1N1 vírus komponensei, tehát az idősebbek már immunisak ezekkel szemben. A legveszélyeztetettebbek a 2 év alatti gyerekek, a terhes nők, a fiatalok, és azok, akik valamilyen krónikus betegségben, például cukorbetegségben vagy keringési rendellenességben szenvednek. Hangsúlyozta: a világjárvány halálos áldozatai eddig szinte kivétel nélkül ezekből a csoportokból kerültek ki.

Az európai járványügyi központ vezetője szerint Magyarország a többi uniós állammal összehasonlítva is jól felkészült a pandémiára: "meglehetősen jó készlete" van antivirális szerekből, növelte antibiotikum-készletét és az influenza elleni védőoltás előállításában is előrehaladt. Jakab Zsuzsanna szerint a következő hetekben talán annyit javíthatna Magyarország a felkészülésén, hogy fokozza a tárcák közötti együttműködést, hiszen egy országra kiterjedő járvány nemcsak egy minisztériumot érint majd.

A szakember szerint a jelenleg főleg a déli féltekén fertőző vírus nem válik agresszívabbá őszre, amikor Európába ér. Jakab Zsuzsanna azt mondta: továbbra is enyhe lefolyású betegséget okoz, viszont a mostani, kevesebb mint 1 százalék helyett a lakosság 20 százalékát fertőzi majd meg. Emiatt a nagy szám miatt a kórházi kezelésre szoruló influenzások száma is megnő majd. Az igazgató hozzátette: azt nem lehet teljesen kizárni, hogy mégis átalakul őszre a vírus, hiszen találkozhat a szezonális influenza vírusával, sőt, akár a madárinfluenza vírusával, a H5N1 vírussal is összekeveredhet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!