Román ügynök és áldoktor volt a budapesti CEU professzora

A CEU történeti intézetének vezetőjéről, történészprofesszoráról, Sorin Antohiról nemrégiben kiderült, hogy 19 éves korától kezdve a román Securitate ügynöke volt. Valentin fedőnévvel jelentett, erről maga a professzor számolt be egy bukaresti napilapnak. Antohinak emiatt a román Wikipédia szerint már májusban ki kellett lépnie a román államfő által a kommunizmus visszaéléseinek kivizsgálására létrehozott bizottságból, ahová csak idén áprilisban került be, az a7 (A Hét) nevű romániai portál szerint.

Járt doktori képzésre, de nem kapott fokozatot

Ezután kezdett érdekessé válni az állítólag - a CEU honlapja szerint - 1995-ben Jászvásárban (Iasi-ban) doktori fokozatot szerzett történész addigi pályája. Hamarosan kiderült, hogy járt ugyan doktori képzésre, tehát doktoranduszként tényleg látogatta a jászvásári egyetem kurzusait, és letette a vizsgákat is, de doktori disszertációt soha nem készített, így természetesen ezt a tudományos fokozatot nem is nyerhette el.

Antohit 2000-ben kizárták a jászvásári egyetemről, éppen ebben az évben viszont professzori kinevezést kapott a budapesti CEU-n, ahol már 1997-től tanított, majd doktorátusvezetői minősítést is szerzett.

Lemondott Antohi, de a diákok kérték visszatérését

Antohi a Népszabadság beszámolója szerint benyújtotta lemondását a CEU-nak, és bejelentette: visszavonul a közéletből és a tanításból is. A román napilap, a Cotidianul szerint ugyanakkor Antohit hallgatói nyílt levélben kérték, hogy térjen vissza a katedrára.

A Népszabadság szerint Antohinak nem eshet bántódása, mert Romániában nem vonható felelősségre azért, amit Magyarországon tett, vagyis a hamis adatközlésért aligha büntetik meg hazájában.

Mi lesz a diákokkal és a végzett doktorokkal?

Sokkal nagyobb problémát jelenthet a Népszabadság szerint, hogy mi lesz azokkal, akik mind a mai napig Antohihoz jártak doktori képzésre, folytathatják-e tanulmányaikat, és hogy elfogadható-e azoknak a doktori címe, akik éppen Antohi irányítása alatt szerezték meg ezt a tudományos fokozatot. Az utóbbiak közül egyesek ma éppen a CEU-n tanítanak.

Az üggyel kapcsolatban az Index megpróbálta utolérni a CEU illetékeseit, az egyetem választ ígért, de egyelőre még nem tudtak kérdéseinkre felelni.

Antohi pályafutása

Antohi CEU-s életrajza szerint egyébként 1984-ben szerzett diplomát angol és francia nyelvekből a Iasi Egyetemen, majd D.E.A. fokozatot szerzett történelemből a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-on 1991-ben. 1995-ben pedig doktor lett (volna) Iasi-ban.

Különböző tanári, vendégprofesszori és professzori tevékenységeket végzett időközben, illetve azóta a CEU mellett a franciaországi Université Paul Valéry-Montpellier III-on, a Bielefeldi Egyetemen, a Bukaresti Egyetemen, a Michigani Egyetemen (USA, Ann Arbor). 1991-93 között főtanácsadó volt a román Oktatási és Tudományügyi Minisztériumban, ugyanitt 1990-91 között főigazgatói posztot is betöltött. 1988-90 között tudományos munkatárs volt az A. D. Xenopol Történettudományi Intézetben, amely a Iasi Egyetemhez tartozott.

Antohi kutatásai

Antohi kutatási területei többek között: modern kelet-közép-európai történelmi elméletek, historiográfia (történetírás története), ideológiatörténet, kultúrtörténet, a modern Románia története, az etnikumok és a nacionalizmus, jelenkori történelem.

Sorin Antohi korábban rendszeresen vezetett tudományos konferenciákon és magyar-román értelmiségi találkozókon vitákat, és elsősorban történész szakértőként nyilatkozott a két ország helyzetéről, egymás közti viszonyáról, a magyarországi és a romániai jelenkori eseményekről, folyamatokról, azok történeti hátteréről.

Antohi közvetített a magyar 56-os Intézet és egy román történelmi folyóirat, a Dosarul Istoriei között, és így jött létre egy magyar-román történészkonferencia 56-ról.

Nem hitte, hogy a dák nyelvből eredne a latin

A Magyar Narancs korábban azt írta Sorin Antohiról, hogy ő hazájában a felsőoktatási intézmények akkreditációját végző, kormánytól független bizottságban éveken át tevékenykedett.

Sorin Antohi egy 1998-as, németnyelvű tanulmányában, amelynek már a címe is dühítő lehetett hazájában ("Nyelvi nacionalizmus Romániában", "Sprachnationalismus in Rumänien") egyébként arról ír kritikusan, hogy manapság terjednek olyan nézetek Romániában, mintha a dák vagy a dákó-trák nyelv lett volna az az általános indoeurópai nyelv, amelyből maga a latin is származott volna.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!