Árvíz helyett belvíz fenyeget
További Bulvár cikkek
Az erős lehűlés miatt apadnak a magyarországi folyók, a múlt hetihez képest nagy mértékben csökkent a védelmi készültség, 550 helyett már csak 84 kilométeres szakaszon él a legalacsonyabb fokozatú készültség. Ez főként a Hortobágy-berettyó felső szakaszán van így, ahol azonban nem a folyó vízszintje okoz gondot, hanem a belvíz-szivattyúzás miatt van készültség, tudtuk meg Korompay Andrástól, az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Vízkár-elhárítási és Vízrendezési Főosztály vezetőjétől.
Jég és víz
Jéghelyzetről a Tisza felső szakaszán lehet beszélni, Záhony felett van nagyobb jégtorlódás, de egyelőre ez sem okoz különösebb gondot. Tokaj alatt feltisztult a folyó, Szegedig szinte teljesen jégmentes, legfeljebb tíz-húsz százalék a jégfedettség, de azért készültségben vannak a jégtörő hajók.
A folyók vízgyűjtő területein az átlagosnál kétszer több a hó, a számítások szerint 7,2 köbkilöméter hó olvadása okozhat potenciális árvízveszélyt, aminek esélye nagyobb a szokásosnál, de mindez elsősorban az időjárástól, a tavaszi felmelegedés ütemétől, illetve a csapadék utánpótlástól függ majd. Mivel a meteorológiai előrejelzések csapadékos, de hideg márciust jósolnak, középtávon nem kell áradásra, árvízre számítani. A hétvégére is legfeljebb plusz öt fok várható, ami nem eredményez hirtelen hóolvadást. "2003-ban sem lett árvízveszély, pedig akkor is nagy hó volt" - emlékeztetett Korompay András.
Szivattyúznak
A belvízhelyzet sokkal rosszabb, tizenkét vízügyi igazgatóságból nyolc területén van védekezési készültség, összesen 82 ezer hektárt öntött el eddig az országban belvíz, ennek fele vetés vagy szántó. Legtöbb gondot a Tiszántúlon, elsősorban Békés megyében okoz a belvíz.
A vízzel borított földekről folyamatosan szivattyúznak, összesen nyolcvanhat szivattyútelep dolgozik, másodpercenként 118 köbméter vizet emelnek át a folyókba - ez kétszer annyi mint a Tisza nyári vízhozama szárazabb időben, érzékeltette a főosztályvezető a vízmennyiséget. Ha a meteorológiai előrejelzés beteljesül, akkor a belvíz több mint százezer hektárt önt majd el.
A belvizes időszak akkor is el fog húzódni, ha a március csak átlagosan csapadékos, vagy az átlagosnál csapadékszegényebb lesz. A talajok telítettségét és az emelkedő talajvízszintet tekintve nem zárható ki, hogy március végén, április elején egy második belvízhullám is kialakul.
Az ország területének túlnyomó részén az előző havi 45 milliméter csapadékösszeg meghaladta a februári átlagos 29 millimétert. A havi csapadék jelentős része hó formájában hullott le: a síkvidékeken jellemzően 10-25 centiméter vastagságú hótakaró alakult ki, a magasabb értékek az Alföld középső és délkeleti részén fordultak elő.
A februári 3,1 fokos középhőmérséklet 3,9 Celsiussal volt alacsonyabb az átlagnál. A hó túlnyomó része február végéig elolvadt, szinte mindenhol 100 százalékig telítette a talaj legfelső rétegét, így már mostanra is jelentős belvíz képződött.