Az éghajlatváltozás miatt egyre szeszélyesebbé váló időjárás miatt a jövőben a most levonult árhullámoknál nagyobb árvizek is kialakulhatnak, mondta Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. Elmonda, hogy a Dunán és a Tiszán az elmúlt 42 napban kialakult kritikus helyzetet olyan tényezők idézték elő, amelyek a globális felmelegedéssel függhetnek össze.
Nemigen fordult még elő ugyanis az a jelenség, hogy a dunai árhullám megelőzze a tiszait, és ezzel visszaduzzassza a folyót a Közép-Tiszáig, mutatott rá a helyettes államtitkár. A visszaduzzasztás hatására olyan sajátos helyzet állt elő, hogy a rekord vízállások legtöbbször nem párosultak rekord vízhozamokkal, azaz egységnyi idő alatt lefolyó vízmennyiségekkel.
Ez úgy fordulhatott elő, hogy a visszaduzzasztás miatt nagyon lelassult a Tisza, gyakran meg is állt, sőt volt, ahol pillanatokra az ellenkező irányba lehetett elmozdulást tapasztalni. Varga Miklós a példátlan árvízi helyzetet előidéző hidrológiai tényezőkről kifejtette: úgy vonult le a Tiszán rekord árhullám, hogy a vízgyűjtőjén nem maradt télről rendkívüli hómennyiség, s az sem olvadt el gyorsan és sok csapadék sem esett.
A Duna vízgyűjtőjén ugyanakkor rendkívüli hómennyiség olvadt el, ráadásul tartósan. Ezen kívül a sok, kisebb eső előidézte "mini-árhullámok" összeadódtak a folyókon, magyarázta a helyettes államtitkár. Varga Miklós szerint ez az új hidrológiai helyzet is szükségessé teszi azt, hogy a vízügy áttekintse árvízvédelemre korábban már elkészített fejlesztési koncepcióit. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni az árvíz miatt meggyengült töltésvonalak felújítását is, az árhullámoknak kitett védvonalak egyharmadán lehetett árvízi jelenségeket, azaz például szivárgásokat, buzgárokat tapasztalni.
Feladat továbbá az ideiglenes védvonalak bontása és az árvízi szemét összeszedése, elhordása.
A Duna április elején kezdett áradni, több helyen, így Budapesten is megdöntötte a rekordvízállást. A Tisza valamivel később tetőzött, több település lakóit is ki kellett költöztetni. Az idei ár- és belvízi védekezésnél eddig 11,6 millió homokzsákot használtak fel, ami 1,6 millióval már meghaladta az eddigi csúcsot jelentő, a 2000. évi nagy felső-tiszai árvíz alkalmával felhasznált 10 millió darabot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
