Erzsébet
1 °C
4 °C

Ártatlanul ültek - korábbi baklövések

2007.02.20. 13:06
A rendszerváltás előtt, amíg volt halálbüntetés, óriási tétre ment egy-egy bírósági döntés. A szentgotthárdi kaszagyár párttitkárát például kétszer ítélték halálra, végül felmentették a helyi plébános meggyilkolásának vádja alól. Hevesben egy férfit háromszor is kivégeztek volna, mire kiderült ártatlansága.

A rendszerváltás előtt sokkal nagyobb volt a tétje annak, hogy egy gyilkossági ügyben elítélnek-e valakit vagy felmentenek, hiszen akkor még érvényben volt a halálbüntetés. A justizmord, a "joghalál" a szó legszorosabb értelmében ma már nem fenyeget, hiszen időközben eltörölték a halálbüntetést.

Háromszor ítélték halálra, háromszor mentették fel


Bárándy György ügyvéd

Bárándy György, az egyik legismertebb magyar védőügyvéd, büntetőjogász az Indexnek két nevezetes esetet is felidézett több évtizedes praxisából, a hetvenes-nyolcvanas évekből.

A legkülönlegesebb eset egy Heves megyei bűntény volt, ahol Ébneth Simont vádolták meg azzal, hogy nyereségvágyból több embert is megölt. A bíróság háromszor ítélte halálra, és háromszor helyezték ezek után hatályon kívül a legsúlyosabb ítéleteket. Bárándy szerint ez is azt bizonyítja, hogy ugyan a rendszerváltás előtt igen szigorú ítéletek születettek, de "valami működött akkor is", vagyis a bíróknak volt egyfajta hatodik érzékük, jogérzékük, és ezért nem végezték ki védencét, akit negyedszerre már fel is mentettek.

Majdnem öt év előzetesben

Egyébként Ébneth 4 évet és nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, és ezek után már nagyon nagy teher lehetett még a bírónak is kimondani, hogy ártatlanul töltött ennyi időt fogságban a vádlott. Végül megtörtént ez is.

Lelki erejét bizonyítja, hogy Ébneth még a mindent eldöntő utolsó perben, a záró ítélet meghozatala előtt is viccelt Bárándyval: "Tudja ügyvéd úr, engem mindig ősszel ítélnek el, és tavasszal mentenek fel. És most is tavasz van..."

Ébneth tehát megmenekült a halálos ítélet elől, amelyet háromszor is kiszabtak rá. Először Hevesben, aztán Budapesten ítélték el kétszer, míg a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a korábbi döntéseket.

A kaszagyári párttitkár esete

Bárándynak volt még egy esete, ahol a vádlottra többször is kimondták a legsúlyosabb verdiktet, mégis utóbb kiderült annak ártatlansága. Ezt a vádlottat eredetileg egy - időközben elhunyt - kollégájával közösen védte Bárándy, végül azonban ő egyedül fejezte be az ügyet.

Történt ugyanis, hogy Szentgotthárdon meggyilkolták a helyi plébánost, s egyből a helyi kaszagyár párttitkára lett gyanús. Az eljárás először helyben folyt le, és halálra is ítélték a párttitkárt, majd a fővárosba került át az ügy tárgyalása. Bárándyéknak a hosszas procedúrában - közben két halálos ítélet kimondása után - annyit sikerült elérniük, hogy bizonyítottság hiányában mentették fel védencüket.

Csillagászati kártérítés: 100 ezer forint!

Ekkoriban azonban kártérítés nem járt annak, akit bizonyíték hiányában mentettek fel, csak azoknak, akiknek ártatlanságát bűncselekmény hiányában mondták ki. Hat-nyolc évvel később megtalálták a szentgotthárdi plébános valódi gyilkosát, és akkor már Bárándy egyedül képviselve korábbi közös védencét, perújítási kérelmet nyújtott be.

A pert természetesen megnyerték, és a bíróság immár bűncselekmény hiányában mondta ki a kaszagyári pártitkár ártatlanságát. Így végül 100 ezer forintos, abban az időben csillagászatinak számító kártérítést ítélt meg a bíróság az érintettnek.

A Pusoma-ügy

Az utóbbi években szintén sok esetben derült ki, hogy a gyanúsítottak ártatlanul töltöttek éveket előzetes letartóztatásban vagy ártatlanul kerültek börtönbe az elítéltek.

A kilencvenes években Pusoma Dénes huszonhat hónapot töltött börtönben emberölésért, míg a valódi elkövető el nem szólta magát. 1996-ban aztán felmentették Pusomát, ám az ártatlanul elítélt kártalanítási keresetét a bíróság elutasította, és a férfi 1997-ben öngyilkos lett.

Pusoma esete mégis fordulópontot jelentett a kártalanítási ügyekben, mivel az Alkotmánybíróság ezután minősítette alkotmányellenesnek a büntetőeljárási törvény két, a szabadságuktól alaptalanul megfosztott személyek kártalanítását tárgyaló rendelkezését.

A Burka-ügy

A 2003-as alkotmányírósági döntés szerint egyrészt az elsőfokú ítélet ellen nem fellebbező elítélteknek is járhat kártalanítás, másrészt az alperes állam nem hivatkozhat arra, hogy a terhelt a hatóság megtévesztésére törekedett. (Vagyis, ha a később ártatlannak bizonyult gyanúsított a büntetőeljárás alatt mondjuk rosszul emlékezett valamire vagy idegességében tévedett, akkor elveszíthette jogát a kártalanításra.)


Burka a kártérítéssel

Az igazi áttörést - legalábbis a kártalanításra megítélt összeg tekintetében - a Burka-ügy jelentette. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel gyanúsított Burka Ferenc és fia öt év és nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Miután kiderült, hogy ártatlanul ültek, egyezséget kööttek az igazságügyi minisztériummal arról, hogy 45 millió forintot kapnak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?