Megmutatom a bélyeggyűjteményemet!

Az angol birodalom vezetőjéről elképzelhetetlen, hogy szenvedélyes bélyeggyűjtő, mégis a világ leggazzdagabbjai közé tartozó királynő gyűjteményét százötven millió dollárra értékelik.

Az Earls Court kiállítóközpontban külön biztonsági intézkedéseket kellett bevezetni a Bélyeg Kétezer kiállítás hetére. Az is történelmi eseményként könyvelhető el, hogy földi halandó először nyerhet betekintést a királynő magángyűjteményébe.

A két bélyeg együttesen 1993-ban mintegy négymillió dollárért kelt el, a kék Tupenny ma már egyedül hárommillió dollárt ér

A szenvedélyes bélyeggyűjtők minden valószínűség szerint nyomulni fognak a kiállításon, hisz a gyűjtemény egyik legértékesebb darabja a Tupenny Blue-nak becézett, valamikor angol gyarmatbirodalomhoz tartozó mauritiusi postahivatal által 1847. szeptember 21-én kibocsátott, csekély hárommillió dollárt érő bélyeg.

Az első bélyegek

Miután rendszertelenné és átláthatatlanná vált az angol postai rendszer Rowland Hill úgy vélte itt az ideje a reformra. A kor szokásai szerint a levélért nem a feladó hanem a címzett fizetett, az ár a levél által megtett út arányában változott. Sokan nem tudták kifizetni a bélyeget, a ravaszabbak a borítékra titkosírással írták az üzenetet, így a posta munkája kifizetetlen maradt. Az első öntapadó bélyeg 1840. január 10-én Angliában jelent meg, értéke egy penny volt, és a 15 éves Viktória angol királykisasszonyt ábrázolja, a gyűjtők csak Penny Black néven becézik. Brazilía volt a második ország, ahol bélyeg jelent meg, 1843. augusztus 1-én, 30, 60 és 90 reis értékben. Amerika 1847. július 1-én csatlakozott, a Benjamin Franklin és George Washington arcképével diszített bélyegekkel, Scott 1 és 2 becenevet viselik. A negyedik bélyegkibocsátó ország, illetve az első gyarmat Mauritius volt.

Egy és kétpennys változatokban készültek el, egyenként 500 példányban. A bélyeg a világ első öntapadós bélyegének mintájára készült, annyi különbséggel, hogy Viktória angol királynő arcát a Mauritius és Post Office feliratok keretezik oldalról.

Egyébként a világon ez az egyetlen olyan bélyeg, amelyre a Post Office (Postahivatal) szót is rányomtatták. Miután a bélyegek egy részét a báli meghívókra ragasztották, a fennmaradókat pár nap alatt eladták az érdeklődőknek. A kis széria miatt a mauritiusi bélyegnyomtatás annak idején veszteségesnek bizonyult, eladásából származó bevételek csekélyek voltak.

Manapság a világon 27 darab mauritiusi bélyeg maradt fenn. A tizenöt darab egypennysből csupán kettőt őriztek meg egészben és eredetiben, a kétpennysből tizenkettőről tudnak, ebből négy van épp állapotban.

A világ első öntapadós bélyege a 15 éves Viktória királynőt ábrázolja

Egy Bordeaux (Franciaország) városába küldött borítékon található egy egypennys és egy kétpennys mauritiusi bélyegek tartják a világ bélyegárverési rekordját: 3 829 500 dollárért cseréltek gazdát 1993-ban. Az árverési rekordlistán további 1847-es mauritiusi bélyegek egymillió és egymillió ötszázezer dollár közötti árakkal szerepelnek.