Szabálytalan diákmunka

A munkaügyi és munkabiztonsági körülményeket vizsgáló felmérésből kiderül, hogy minden negyedik diák foglakoztatásával kapcsolatban tapasztaltak szabálytalanságokat. A leggyakoribb gondot az álszerződések vagy a valódiak teljes hiánya okozza. A legtöbb szünidős munkát szervező diákszövetkezet, főleg vidéken, gyakran csak szóbeli megállapodást köt a munka feltételeiről, vagy a munkaszerződés helyett úgynevezett álszerződést írat alá a diákokkal.

Álszerződéssel dolgoztatják a diákokat

Az egyik legnagyobb gyorsétterem láncnak munkaerőt szervező két szervezet közül az egyik ugyanarra a munkakörre munkaviszony keretében, a másik megbízási szerződéssel közvetíti ki a munkavállalókat. Ez persze már a ,,multi" felelősségének kérdését is felveti. Gyakori ezen kívül, hogy a tizenhat év alattiaktól nem kérik a szülői hozzájárulást, pedig a törvény ezt is előírja.

Túlóra és éjszakáztatás

A diákmunka feltételei A munkáltató köteles munkaszerződést kötni. A munkaidő napi nyolc óra. Fiatalkorúakat nem lehet éjszakai (22-06 óráig) munkára beosztani, és tilos velük a munkaidőn túl munkát végeztetni. A hat óránál hosszabb munkaidő alatt legalább húsz perc pihenőt kell biztosítani, és a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 órának kell eltelnie. Hetenként két pihenőnap jár mindenkinek, és ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy a munkáltatók a fiatalkorúakat túlórázásra, éjszakai munkára kötelezik, és a szerződésben gyakran nem határozzák meg a munkarendet, hanem azt szükség szerint változtatják. Jászberényben például 24 diákkal fordult elő, hogy egymást követő négy napon keresztül 12-16 óra munkára kötelezték őket. Munkájukért óránként 147 forintot kaptak, ami már a műszakpótlékot is tartalmazta. Általános jelenség ezen kívül, hogy a munkáltatók nem csupán a munkaidőre, hanem a kötelező pihenésre vonatkozó előírásokat sem tartják be.

Hírlánc a munkáltatók között

A minden téren jellemzően problémásnak számító Balaton-parti vendéglátóipari egységekben megnehezítette az ellenőrzést, hogy jól működött a hírlánc, így a felügyelők megjelenésének híre néhány óra alatt elterjedt, és a minden bizonnyal szabálytalanul dolgoztatott diákok a vizsgálat idejére ,,felszívódtak".

Százforintos órabérek

Azon túl, hogy sokat dolgoznak, általában keveset is keresnek a vakáció alatt munkát vállalók. Nem ritkaság a 100-120 forintos órabér, de egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei étteremben például a minimálbér ötven százalékáért dolgoztatták napi nyolc órában a diákokat. Ezért gyakran éri vád a diákmunkák többségét kiközvetítő szervezeteket is. Előfordul, hogy a diákszövetkezet a cég által adott bérnek csupán a felét adja a diáknak, aki általában csak véletlenül tudja meg, mennyit fizet utána a munkáltató, mivel a szerződésében az nincs benne - mondta el Gáspár Éva, az OMMF főosztályvezetője.

Az országban piacvezetőnek számító, nyaranként tizenötezer diáknak munkát adó MIND-DIÁK szövetkezet elnöke, Medvegy István az Indexnek elmondta, ők pontosan a bér 66 százalékát fizetik ki a diákoknak, és a járulékok befizetése után 24 százalék marad a cégnek. Ebből a munkatársak fizetését fedezi a cég. A szövetkezet ezen kívül ezer forint belépési díjat is kér, amelyet az első fizetésből vonnak le. Nálunk nem fordult még elő, hogy szóbeli megállapodás alapján dolgoztattunk volna bárkit, és nincs olyan munkaügyi perünk, amely arról szólna, hogy valaki nem kapott bért - reagált az OMMF gyorsjelentésében foglaltakra Medvegy. Egyébként egy ekkora cégnél lehetetlen adminisztratív hiányosságok nélkül dolgozni, és Magyarországon nincsen olyan számviteli szoftver, amely egy ekkora adatbázist tudna kezelni -tette hozzá.

Tizenéves az emelődarun

A biztonságos munkakörülmények körülbelül annyira jellemzőek a szünidős munkákra, mint a magas fizetések. Nem általános, hogy a kifejezetten veszélyes munkákra diákokat alkalmaznának, de arra már volt példa, hogy egy építkezésen szakképzetlen tizenévest küldtek az emelődarura, ami azért sokkal rosszabbul hangzik, mintha tapasztalat nélkül kellett volna borítékot ragasztania.

A diákszövetkezetek legtöbbször nem tájékozódnak a munkafeltételekről, pedig ez igazán az ő dolguk volna - hangoztatta véleményét Gáspár Imréné, az OMMF főosztályvezetője. Ha pedig valakit baleset ér, a szerződésekből nem derül ki, kit terhel a felelősség. A diákszövetkezeteknek csupán szerencséjük volt, hogy eddig nem történt komolyabb tragédia - tette hozzá.