Lopott technikával hajthatták végre az első arcátültetést

2005.12.05. 10:24
Orvosetikailag vitatható, elsietett műtét volt a világ első részleges arctranszplantációja. Bár a műtét pszichikailag is megterhelő, az orvoscsapat nem vette figyelembe, hogy a páciens öngyilkosságot kísérelt meg. Ráadásul, egy plasztikai sebész szerint, lopott műtéti technikával dolgozott a transzplantációs csapat.

Súlyos etikai vita robbant ki Franciaországban nyolc nappal az első sikeres részleges arcátültetést követően. A világon elsőként arcátültetést végrehajtó orvoscsapatot egy rivális orvos műtéti technikájának ellopásával és az orvosetikai szabályok megsértésével vádolják.

Öngyilkos arcát kapta az öngyilkos

A műtétben érintettekről, a donorról és a páciensről is kiderült, hogy öngyilkosságot követtek el. A sikeres arcátültetés alanya, a 38 éves, Valenciennes-i Isabelle Dinoire tavaly májusban, egyik lányával folytatott vitája után adagolta túl magát nyugtatókkal. Amíg eszméletlenül feküdt, labradorkeverék kutyája, Tania lerágta orrát és szája egy részét.


Jean-Michel Dubernard

A donor, akinek a neve titok, a Guardian értesülései szerint szintén a harmincas évei második felében járó Valenciennes-i nő volt, aki Dinoire-hoz hasonlóan öngyilkosságot követett el. A donor felakasztotta magát, arcát családja ajánlotta fel a műtéthez, miután a kórházban agyhalottnak nyilvánították.

Arcműtétet a szakértők szerint csak mentálisan teljesen épp pácienseken szabad végrehajtani, mivel a fizikálisan is megterhelő műtét pszichikailag is súlyos következményekkel, identitászavarokkal járhat. Az operációt végző Jean-Michel Dubernard vasárnapi nyilatkozata szerint páciense "remek egészségi állapotban" volt, "pszichológiailag is rendben volt", írja a Guardian.

Az etikust nem kérdezték

Aggályait hangoztatta a műtét miatt Emmanuel Hirsch, az orvosi etika professzora, a műtétet engedélyező Biomedicine Ügynökség tagja is. "Az az érzésem, hogy ezt az egészet elsiették, és nem vették figyelembe az összes felmerülő kérdést" - nyilatkozta a Journal du Dimanche francia vasárnapi lapnak. Mint mondta, a Biomedicine általa vezetett etikai bizottsága például nem is tudott a műtétről.

Az ügynökség mégis engedélyezte a transzplantációt. Carine Camby, a Biomedicine igazgatója szerint Hirsch bizottságát azért nem tájékoztatták, mert a műtéti kérelem májusi indítványozásakor az még nem létezett. Az etikai bizottság csak szeptemberben állt össze, Camby szerint ekkor már nem lett volna idő a kérdés tárgyalására, hiszen a donor szöveteinek bomlása miatt meghiúsulhatott volna a műtét. A Biomedicine 2004-es elvi állásfoglalásában a teljes arcátültetést elutasította, de a részlegest "bizonyos feltételek mellett" megengedhetőnek nevezte.

Lopott technikák

Az etikai vádak mellett lopásvád is felmerült az úttörő orvoscsapattal szemben. Laurent Lantieri plasztikai sebész szerint Dubernard és társai az ő 2004-es arcátültetési kérelme után döntöttek a műtétről, amihez egyszerűen ellopták a technikát. Állítása szerint Dinoire orvosa idén májusban elkérte tőle a műtét technikai leírását, amit ő oda is adott, írja a Journal du Dimanche. "Azóta nem is hallottam felőle semmit" - mondta Lantieri a lapnak.