Behozhatják a H5N1-et Magyarországra a hattyúk

A Horvátországban elhullott hattyúnak tehát Magyarországon, a Balatonon volt a költőhelye. A balatoni állomány egy része a költés és a vedlési időszak után Magyarországon telel át, másik részük "szezonális kóborlásba kezd", azaz szomszédos országok halastavain tölti a telet, mondta el az Indexnek Karcza Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület gyűrűzési részlegének a vezetője. Annyi biztos, hogy a madarat szeptemberben még egészségesen gyűrűzték meg.

A madarak a szezonális kóborlásból tavasszal térnek vissza, így elvileg adott a lehetőség, hogy behurcolják az országba a vírust. "Gyakorlatilag is nagy esély van erre" - mondta el az Indexnek Varga János, a Szent István Egyetem Állatorvostumányi kar Járványtani és Mikrobiológiai tanszékének profeszora. Az emberre is veszélyes vírust akár a kóborló hattyúk is behurcolhatják az országba, tavasszal, a nagy madárvándorlás beindulásakor pedig még tovább nő a járvány veszélye. "Nem lennék meglepődve, ha Magyarországon is kialakulnának gócok" - mondta Varga. Nem véletlen, hogy szerdán pont arról egyeztettek a járványügyi szakemberek a vadászokkal, hogy nem csak az elhullott, de a kilőtt és befogott állatokból is mintát vesznek a járvány mihamarabbi megállítása érdekében.

Nem tudni, hol fertőződött meg

A 10JJ jelű gyűrűvel jelzett madarat Szeptember 22-én még Balatonfüreden figyelték meg. A Horvátországi Madárgyűrűzési Központ közölte, hogy a madár, több társával együtt október 19-én érkezett a területre, és még ugyanazon a napon 12 madár pusztult el. A madárinfluenza egy-három napi lappangás után szinte azonnal végez a hattyúkkal és a tyúkokkal, a vadkacsák azonban akár tünetmentesen is túlélhetik a fertőzést. Mivel a vírus "magas patogenitású", azaz gyorsan végez áldozatával, a Horvátországban elhullott magyar hattyú esetében a rendelkezésre álló információk alapján megállapíthatatlan, hogy Magyarországon vagy máshol fertőződött meg.

Varga szerint a Magyarországról elszármazott hattyú esete sem ad okot a pánikra. Mint mondta, a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig a Hortobágyon rendszeresen találtak madárinfluenzás állatokat. Akkor a fertőzött állományok leölésével "szép csendben" megoldották a problémát. 1997 óta, amikor a H5N1 először fertőzött meg embereket is, azonban folyamatos a pánik, pedig eddig egyik madárinfluenzával fertőzött emberből vett minta esetén sem találták nyomát géncserének, a vírus mutálódásának.

A magyar hattyút még vizsgálják

A Horvátországban elpusztult magyar hattyút még nem vizsgálták meg a kinti szakemberek, mondta Batiz András a témával kapcsolatos szerdai sajtótájékoztatóján. A madárinfluenzával bizonyítottan fertőzött madár ugyanis nem azonos a most megtalált, Magyarországon meggyűrűzött hattyúval. A horvát szervek szerint a vizsgálatok eredményei leghamarabb pénteken lesznek ismertek. Ha az eredmény pozitív lenne, akkor sem biztos hogy nálunk fertőződött meg az állat, mondta Batiz András.

Valójában a Horvátországban elpusztult hattyúk mindegyikéről bebizonyosodott, hogy madárinfluenzában pusztultak el, mindössze az kérdéses még néhány esetben, hogy a vírus az emberre is veszélyes H5N1 törzse okozta-e a megbetegedéseket. A horvát szakhatóságok szerint azonban szinte bizonyos, hogy mindegyik elhullott hattyú azonos csoporthoz tartozott.

A sajtótájékoztatón Rácz Jenő egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a vírus elleni védőoltás törzskönyveztetése az utolsó szakaszába lépett. Ez azt jelenti, hogy hamarosan forgalomba hozható a szer. A nemzetközi bevezetésre azonban még legalább márciusig várni kell, mert ahhoz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélye is szükséges.

A kormány döntése alapján a baromfiüzemekben dolgozóknak az év végéig ingyen biztosítják a normál, A típusú influenza elleni oltást, ha kérik. Ez nagyjából húsz-huszonöt ezer embert érint majd, mondta Rácz Jenő.

Kényszervágás, karantén

A vírus terjedésének megakadályozására a környező falvakban, három kilométeres körzetben összesen 17 ezer baromfit öltek le a hét végén. Szombaton újabb hattyútetemeket találtak a Grudjnak-tótól 15 kilométerre lévő Nasice település tavában, s ennek három kilométeres körzetében is elpusztítottak 10 ezer baromfit. A hatóságok szerint az elpusztult hattyúk mind ugyanahhoz a góchoz tartoztak, ezért valószínű, hogy a weybridge-i eredmény érvényes a nasicei tetemekre is.

A horvátországi hattyúkkal kapcsolatban az már korábban bebizonyosodott, hogy halálukat a madárinfluenza H5 vírustörzse okozta. A madárpusztulás hírére az EU szigorította a horvát madárbehozatalra vonatkozó szabályokat, a héten pedig már teljes tilalmat rendelt el az élőállatok importjára.

Nem voltak influenzások a szegedi galambok

Időközben kiderült, hogy nem madárinfluenza-vírustól pusztultak el a hét végén, Szegeden talált galambok. Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője közölte, a szakemberek feltételezik, hogy a galambok begyében talált növényvédőszeres napraforgómag okozhatta a galambok pusztulását, de konkrét eredmény csak napok múlva lesz. A hét végén Szegeden, a belvárosi híd alatt több galambtetemet talált egy helyi lakos. A helyszínen öt frissen elhullott, illetve tizenkét korábban elpusztult galambtetemet számoltak össze, illetve találták egy fiókát is.