Vulkán veszélyezteti a galápagosi óriásteknősöket

Vulkánkitörés miatt veszélybe kerülhetnek óriásteknősök a Galápagos-szigeteken. A legnagyobb sziget, az Isabela öt tűzhányójának egyike, az 1690 méter magas Cerro Azul csütörtök éjjel lépett működésbe, tíz év nyugalom után.

A kráterből ömlő lávafolyam egyelőre nem fenyegeti a kráter körül élő különleges hüllők életét, de szükség esetén légi úton kimentik a százéves állatokat a veszélyes zónából, jelentette be pénteken Eliecer Cruz, a szigetcsoport kormányzója. 1998 szeptemberében már volt ilyen akció: a hatóságok összegyűjtötték és helikopterekkel elszállították a ritka állatokat. Az akkori erőfeszítés ellenére néhány teknőst elégetett a láva.

A nemzeti park dolgozói pénteken a levegőből ellenőrizték, hogy mekkora területeket fenyeget a lávafolyam és hogy mennyire közel hömpölyög az izzó, olvadt kőzet a teknősök fészkéhez, jelentette a Reuters.

A 13 nagy és 40 kicsi, vulkanikus eredetű szigetből álló csoport az Egyenlítő magasságában, Ecuador nyugati partjától csaknem ezer kilométerre a Csendes-óceánban található. A Cerro Azul az Isabela-sziget délnyugati, lakatlan csücskében fekszik.

Az Ecuadorhoz tartozó, a világ legaktívabb vulkanikus helyei közé számító szigetcsoportot az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Galápagost Charles Darwin 1835-ös látogatása tette híressé: az angol természettudós helyszíni tapasztalatait felhasználva írta meg a Fajok eredete című alapművét.

A szigetcsoporton élő hüllők 90, a rovarok 46 százaléka és a madárfajták fele sehol máshol nem él, csak itt. Még törpe iguanák is léteznek, olyanok, mint amelyek a földtörténet őskorában éltek. A ritkán lakott Galápagos-szigetek ezért forgalmas turistaparadicsomnak számítanak, évente 60 ezren látogatnak oda, az ENSZ szerint ez is fenyegetést jelent a különleges élővilágra.