A görögök a legkövérebbek Európában

Az amerikai kutatók szerint a múlt század, vagyis a 20. század végéig elsősorban a nyugat-európai országokat és az USA-t érintette az elhízás, illetve a túlsúly, mára viszont Kelet-Európa is kezd "felzárkózni", sőt, bizonyos halálozási mutatókban túlszárnyalja a nyugati országokat.

Kelet-Európában egyre többen kövérek

Kelet-Európában egyébként átlagosan a lakosság 10-12 százaléka szenved a többletkilóktól. Ugyanakkor általában véve az USA-ban az egyik "legsúlyosabb" a helyzet: ott az elhízottak aránya 30 százalékos, a túlsúlyosaké pedig 20 százalékos.

Az SLU szerint az elhízottság vészesen terjed a globálisan is, de Kelet-Európában jelentősen növekedett a kövérek aránya az utóbbi években.

Jó példa erre a hotnews.ro internetes román újság szerint délkeleti szomszédunk: Romániában immár 40 százalékos a túlsúlyosak aránya. Legalábbis ennyien szenvednek súlyos vagy kevésbé súlyos elhízásban. A szakértők szerint ezért foglalja el az első helyet Románia a kardio-vaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek halálozási ranglistáján.

A norvégok a legsoványabbak

Európában egyébként a leginkább túlsúlyosak a görögök: az SLU kimutatása szerint ott a férfiak 78, a nők 74 százaléka érintett. A görögök után a németek, a csehek és a ciprusiak (ők is főként görögök!) következnek.

A lista végén az olaszok és a franciák állnak, de a legeslegvégén a norvégok: északon csak a lakosság 9 százaléka elhízott.

Az amerikaiak szerint nem áll rosszul Magyarország

Magyarországon 19 százalékos az elhízottsági mutató az SLU szerint, ami nagyjából Lettországgal és Oroszországgal állít minket párba: ezekben az országokban 18 százalék a kövérek aránya. Észtországban és Litvániában is hasonló a mutató: 17,3 százalékos.

Az elhízás az amerikai szakértők szerint azért válik egyre súlyosabb problémává régiónkban is, mert itt is létezik már a fogyasztói társadalom, ugyanakkor csökken a fizikai erőkifejtés jelentősége.

A magyar szakértők szerint nem olyan jó a helyzet

Magyarországon az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) működteti az Internetes Magyar Egészségügyi Adattárat (IMEA), amelynek adatbázisában szerepelnek a hazai mutatók. Az adatok - amelyek most éppen szerver-karbantartás miatt elérhetetlenek az interneten, de az ESKI emailben elküldte azokat az Indexnek - forrása az Országos Epidemiológiai Központ által háromévenként végzett, reprezentatív mintán alapuló Országos Lakossági Egészségfelmérése (OLEF).

Az OLEF összeállítása során túlsúlyosaknak minősülnek azok, akiknek testtömeg-indexe 25-30 között van. Elhízottnak minősül az a személy, akinek testtömeg-indexe nagyobb mint 30. (A testtömeg-index számítása azon alapul, hogy a testsúlyt osztják a testmagasság négyzetével.)

Nőtt Magyarországon az elhízottak aránya

Mindennek alapján a magyar nők 29,8 százaléka volt 2003-ban túlsúlyos, elhízottnak pedig 18 százalékuk bizonyult. A férfiaknál ez a két mutató 38,7 és 19,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy a nőknek 47,8, a férfiaknak pedig 58,3 százaléka vagy túlsúlyos, vagy elhízott.

Az összlakosságra vonatkozó átlagos magyar adatok szerint tehát a lakosság 52,8 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott 2003-ban, ez pedig növekedést jelent a 2000-es 51,4 százalékhoz képest. Az elhízottak aránya az egész lakosságra vetítve 18,8 százalék, ez megfelel az SLU által idézett adatnak, de ebben nem szerepel a 34 százaléknyi túlsúlyos.

Az ESKI-től megtudtuk, hogy a háromévente végzett felmérést idén már készítik, zajlik a kilencezres mintavételen alapuló vizsgálat, és a legfrissebb adatok így 2007-ben lesznek elérhetőek.