Szavazáson áll össze a világ új hét csodája

Egy svájci magánalapítvány, a "New 7 Wonders Foundation" január elsején nyilvánosságra hozta, egyben szavazásra bocsátotta azt a huszonegyes listát, amiből a beérkező szavazatok alapján az ember építette remekművek újabb Hét csodáját állítják össze.

Az esélyes építmények

Az alapítvány korábbi felhívására a világ minden pontjáról többmillió szavazó rengeteg épületet, műemléket, szobrot nevezett, közülük hetvenhét került a szakértők elé, akik huszonegyet választottak ki potenciális csodának. A világhírű építészekből álló hétfős "zsűrit" az emberiség kulturális örökségének megőrzésért küzdő UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetének) korábbi elnöke, a spanyol Federico Mayor Zaragoza vezeti. A magyar Országgyűlés épülete az előkelő 33. helyen volt a 77-es listán, de végül nem került be a "legjobb 21"-be. De nemcsak az Országház az egyedüli nagy vesztes, a szakértői rostán kihullott többek között a pisai ferde torony, a kölni katedrális, a pekingi tiltott város, a Big Ben, a Szent Péter bazilika, a perui nazca-vonalak és a komplett császári agyaghadsereg.

Szavazás telefonon

A top 21-be (a déli sark kivételével) minden földrészről kerültek be különböző korú remekművek, a legidősebbek között a Stonehenge, a húsvét-szigeti kőfejek, az egyiptomi piramisok, a legfiatalabbak közül a sydney-i operaház, a párizsi Eiffel-torony, illetve a New York-i Szabadság szobor hívei izgulhatnak a hétbe kerülésért. Az egyes jelöltekre 2006. végéig várják a szavazatokat telefonon, a megadott számok tárcsázásáért csupán a nemzetközi hívás díját kell fizetni - egy hívással egy építményre lehet szavazni. A honlapon megadott számok közül csak egyet sikerült felhívnunk (00 44 870 062 3748), a rövid angol nyelvű ismertető után a favorizált épület kétszámjegyű kódját kellett bepötyögni, és ezzel "részévé is váltunk a történelemnek" - legalábbis a géphang szerint.

Az esélyes építmények

Az újonnan választott hét csodát 2007. január elsején ismerheti meg a világ. A szavazással befolyt összegek felét a világörökség részét képező épületek megóvására kívánják fordítani a szervezők, áll az alapítvány weboldalán.

A nagy túlélő

Az ókori világ legnevezetesebb építményeit, az eredeti Hét Csodát, egy görög költő és utazó, a szidóni Antipatrosz szedte csokorba a Földközi-tenger vidékéről. Az időszámításunk előtt két évszázaddal készült listán Szemirámisz függőkertje, az alexandriai világítótorony, Pheidiász Zeusz-szobra, Kheopsz fáraó piramisa, a rodoszi kolosszus, az efezoszi Artemisz templom és a halikarnasszoszi mauzóleum szerepelt, ezek közül csak a piramis látható ma is - "ezzel a teljesítménnyel" be is került a top 21-be.

Az "új" csodákat kereső alapítvány kiírása értelmében olyan építményeket lehetett nevezni, amiket emberkéz emelt, legkésőbb 2000-ben be is fejezték és "elfogadható állapotban" vannak. Valószínűleg e szigorúnak mondható feltételek miatt nem került be több említésre méltó épület, így például kimaradtak a 2000 után elkészült gigantikus ázsiai toronyházak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!