Elnyomás alatt demokratizálódik az iszlám

2004.09.16. 14:17
Kínában a vallásszabadság a muszlimok számára csak a mecsetek falai közt adott. A kommunista hatalom nem csak a szekularizált társadalomtól, hanem az egész iszlám viágtól is igyekszik elszigetelni muszlim polgárait; ennek köszönhető, hogy a kínai iszlám fejlődése alternatív utakat járhat be - így jelenhettek meg a női imámok és a csak nők által látogatható mecsetek.
A kínai Ningcsia tartomány a távol-keleti ország iszlám híveinek központja; itt székel Hong Jang is, egymillió muszlim hívő vezetője. Hong szerint a kínai alkotmány biztosítja ugyan a vallásszabadságot, de csak bizonyos keretek közt - bár a muszlimok számára az iszlám terjesztése vallási kötelesség, azt mégis csak a mecsetek falai közt tehetik meg. A vezető szerint a hívők nem is szeretnék átlépni a hatalom szabta határokat, ugyanis az az egész társadalomra kiterjedő konfliktusokhoz és instabilitáshoz vezethetne.

Beépítés a rendszerbe

A kínai állam gyanakvással fogadja azokat, akik számára a vallás magasabb értéket képvisel az életükben, mint maga az állam. A hatalom stratégiája ezért abban áll, hogy a vallási vezetőket igyekszik beemelni a kommunista hieararchia-rendszerbe.

Hong Jang például kormányzati tanácsadó, így folyamatosan az ateista hatalom és a vallása értékrendje közt kell lavíroznia. Ő amellett, hogy szíve szerint csak a vallásnak szentelné magát úgy véli, hogy ha a híd szerepét tölti be a kormány és a vallásos emberek között, akkor elvben mindenki jól jár.

Feszültség a hatalom és a muszlimok közt

A vallásos rítusok csak az 1980-as években éledhettek újjá, a durva kommunista elnyomás évtizedei után - egészen addig tiltott volt minden vallási tevékenység. Ma viszont az iszlám gyakorlatilag az újjászületését éli át Kínában, amit a hatalom nem is néz jó szemmel. Korábban egyébként a központi elnyomás ellen zavargások is törtek ki a Ningcsia tartományban, ezért a kommunista elit óvatosan kezeli a térséget.

A tartomány muszlimjai igyekeznek kitolni hitük határait, aminek igen egyedi eredményei születnek. Csin Mej Hva több társával áll a változások középpontjában, ő a Korán útmutatásaira tanítja nőtársait. A negyven éves családanya egyike a maroknyi kínai női imámoknak.

A női iszlám

"Úgy éreztem nem lehetek igaz muszlim, ha nem értem az iszlámot. Vágytam a tudásra, ezért elmentem az imámhoz, és megkértem, hadd tanuljak a mecsetben" - mondja Csin Mej Hva. Az asszonynak eleinte nehéz volt a férfiak közt tanulnia, de később támogatást kapott más imámoktól is, így könnyebbé vált folytatnia a tanulmányait.

Míg Csin Mej Hva egy olyan csak nők által látogatható mecsetet vezet, amely szorosan kötődik egy férfi mecsethez, addig több teljesen független női mecset is működik a tartományban. "Ezek olyan helyek, amiket nők vezetnek és nők látogatnak, miközben nem felügyelik őket férfi vallási vezetők" - mondja Maria Jaschok az Oxfordról.

Az iszlámban egyébként komoly hagyományai vannak a női bírák tisztjének, és jóllehet az nem Kínában alakult ki, most mégis ott éledhet újjá.

Peking örül a kínai muszlimok elszigeteltségének

Peking komoly kontrollja elzárta a kínai muszlimokat az iszlám világ trendjeitől, így alakulhatott ki ez az abszolút egyedi női vonal Kínában. A kommunista Kínának a jövőben is érdekében áll, hogy elszigetelje muszlim állampolgárait az iszlám világtól, ennek köszönhetően valószínűleg a közel jövőben tovább fejlődhet, alakulhat a kínai iszlám.