Klónozott klón
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A kutatók szerint a marhákkal folytatott kísérletek elsődleges célja, hogy jó minőségű húst tudjanak előállítani. A klónozás ilyenkor azért lehet előnyös, mert így már három hónapos állatból is új példányt tudnak "előállítani", míg természetes úton csak a 14 hónapnál idősebb állatok szaporodnak.
A kísérletek során a kutatók azt is vizsgálják, hogy a klónozott sejtek érzékenyebbek vagy rövidéletűbbek-e természetes társaiknál. A tudósok egy része például azt állítja, hogy a négy éves Dolly (az első klónozott birka), akinél a szöveteket egy hat éves juhból vették, valójában tíz éves. A jelenségért a kromoszómákat lezáró, úgynevezett "teloméra" (fehérjéből és nukleinsavból álló darabka) lehet felelős. Dollynál állítólag szokatlanul rövid telomérákat találtak, ami megrövidítheti a sejtek élettartamát, és ezáltal a klónozott állat életét is. A Dollyt vizsgáló tudósok épp ezért tavaly úgy nyilatkoztak, hogy még korainak tartják a klónok klónozását, mivel az megsokszorozhatja a felmerülő problémákat - bár a halálozás és a teloméra közti viszony még nem bizonyított.
Második generációs klónozással ugyan tavaly már próbálkoztak Franciaországban, de az az egyed pár héten belül meghalt. A tudósok akkor úgy gondolták, hogy a halál egyik lehetséges okát az alkalmazott felnőtt donorszövetben kellene keresni. Később azonban optimizmusra adott okot, hogy az Egyesült Államokban egy 21 éves bika szöveteiből új példány született, illetve sokáig tárolt donorszövetekből is sikerült birkákat klónozni. Ez utóbbi eredményt egy évig nem is hozták nyilvánosságra, hogy az új, fiatal példányok halála ne árnyékolja be a kutatók sikerét (a hat birkából négy érte meg az egy éves kort). A kutatók azt is állítják, hogy a sokáig tárolt szövetekból klónozott embriók még gyorsabban is fejlődtek a többieknél.
A múlt héten született klón-majom, Tetra miatt nem kell aggódni, az ő esetében a túlzott teloréma-rövidülés veszélye nem áll fenn, mivel ő alapvetően különböző technikával "készült" (ott az eredeti embriót darabolták genetikailag azonos részekre - így létrehozva az egyforma példányokat).
A teloméra rövidülésének a vágómarhák klónozásakor nincs nagy jelentősége, de komoly következményei lehetnek klónozott szövetek emberbe ültetésénél. A kísérletek tehát tovább folynak, most már klónozott, második generációs klónokkal. A következő ilyen példány születését márciusra várják Japánban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
