Leszúrta elrablóit a magyar utazó

Egy támadóját megölte, egy másikat megsebesített egy magyar állampolgár Oroszország kaukázusi részén, a Sztavropol körzetben, jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség. Az orosz hatóságoknak tett vallomása szerint a magyar állampolgárra - akiről nem tudni, mi célból utazott a polgárháború dúlta Csecsenfölddel és a szeparatisták által folyamatosan támadott Dagesztánnal határos körzetbe - három dagesztáni férfi támadt rá, akik megpróbálták elrabolni és a Kaukázusba hurcolni.

A hírügynökség jelentése szerint a férfit február 18-án rabolták el, ám ő felvette a harcot elrablóival. Kettejüket leszúrta, egyikük a kórházba szállítás után életét is vesztette. A Ria Novosztyi jelentése szerint a két életben maradt támadót őrizetbe vették, a dulakodásban szintén megsérült magyart kórházban ápolják. A Regon hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozó jelentése szerint a magyar állampolgárságú férfi ukrán származású, elrablói Krasznodarban, a Fekete-tenger melleti oroszországi régió fővárosában tuszkolták egy Volgába. Emberrablóitól már a Sztavropoli körzetben, Andropov járásban tudott megszökni.

Őrizetben a magyar állampolgár is

"Az orosz hatóságok hivatalos tájékoztatása szerint február 19-én a sztavropoli körzeti ügyészség őrizetbe vett egy magyar állampolgárt, akit súlyos bűncselekménnyel vádolnak. Az ügy egyik érintettje életét vesztette. A követtség felvette a kapcsolatot az orosz hatóságokkal és a magyar állampolgárral is, akinek védőt is biztosítanak" - mondta el az Indexnek Böröcz László, Magyarország moszkvai nagykövetségének az ügyben illetékes vezető konzulja. Mint mondta, a hírek nagyon ellentmondásosak, így csak a hivatalos tájékoztatás részleteit ismertette.

Valójában ukrán?

Az Index megkereste Czimre Lászlót, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) a térségben tartózkodó munkatársát. Czimre úgy tudja, hogy valójában egy magyar állampolgárságú ukrán férfi volt az emberrablók áldozata. Tudomása szerint a férfit február 20-án rabolták el. A Regon hírügynökséghez hasonlóan ő is úgy tudja, hogy a férfit valójában Krasznodárban ejtették túszul.

Bosszúvágy vagy haszonszerzés

Bár a térségben egyedüli magyar segélyszervezetként dolgozó MÖSZ vezetője, Lehel László az Indexnek nyilatkozva úgy vélte, a támadás célpontja talán a segélyszervezet lehetett, oka pedig a Mohamed-karikatúrák elleni tiltakozás, ezt Czimre cáfolta. Lehel azért gondolhatott erre, mert a közelmúltban egy dán segélyszervezetet ki is utasítottak Csecsenföldről a karikatúra-botrány miatt. Czimre inkább azt tartja valószínűnek, hogy a támadók pénzszerzés céljából rabolták el a magyar állampolgárt, akit útlevele alapján szemeltek ki. Szerinte bármelyik más nyugati ország polgára ugyanígy járhatott volna.

Czimre azt nem tudta megmondani, miért utazhatott az elrabolt magyar a polgárháborús Csecsenfölddel és az állandó terrortámadásoktól sújtott Dagesztánnal is szomszédos kaukázusi régióba.

Volt már rá példa

A Kaukázusban nem ez az első, magyarokat ért támadás. 1997. október 23-án csecsen túszejtők rabolták el Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt, az akkor még Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatnak nevezett MÖSZ két munkatársát a szervezet grozniji irodájában. Kilenc hónapon át túszként tartották fogva őket, végül 1998. július 25-én a csecsen nemzetbiztonsági szolgálat és a terroristaellenes központ egységei szabadították ki őket.