Vizsgálat indult a mentőknél Kolonics György halála miatt
További Bulvár cikkek
Bár a mentőszolgálat kedden azt mondta, 17 perc alatt kiértek Kolonics Györgyhöz, az OMSZ főigazgatója - az Egészségügyi Minisztérium kérésére - vizsgálatot rendelt el az ügyben.
Az ötödik olimpiájára készülő Kolonics György kedden délelőtt edzés közben lett rosszul. Ludasi Róbert, Kolonics György edzője az MTI-nek azt mondta: amikor a sportoló rosszul lett, már a vízből kikiabált a partra, hogy hívjanak mentőt. A mentők azonban állítása szerint csak 37 perc múlva értek ki, addig Kolonics György sporttársai próbálták életben tartani az olimpikont.
A mentőautó 17-18 perc alatt ért ki a helyszínre, cáfolta az edző állításait Zerkovicz Kristóf az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) keddi szolgálatvezető főorvosa. Ezt erősíti meg a szerdán lefolytatott vizsgálat is.
Az OMSZ hívásfogadó központjába (104-es telefonszám) 10.00 és 11.00 óra között 80 hívás érkezett, melyből 7 hívás szakadt meg megválaszolás előtt. A fogadott hívások átlagos várakozási ideje 7 másodperc volt. 10.15 és 10.30 között 1 darab megszakadt hívás vonalban tartási ideje 5 másodperc volt.
Kolonics György rosszullétéről a bejelentés 10.22-kor érkezett a Mentőszolgálat hívásfogadó központjába, a diszpécser 10.24-kor adta az utasítást az indulásra, a rohamkocsi 10.25-kor elindult a helyszínre. Ezzel párhuzamosan 10.27-kor a budai mentőállomásról is indult egy mentőorvosi kocsi, melynek felszereltsége egyező a rohamkocsiéval. A helyszínre 17 perc alatt, azaz 10.42-kor megérkezett a rohamkocsi, 10.44-kor már meg is kezdte a beteg újjáélesztését a rohamkocsi szakorvosa, ezt bizonyítja a defibrillátor archívumából megjeleníthető adat is.
A vizsgálat arra nem tér ki, hogy miért a rendőrség közvetítésével érkezett be a segélyhívás. A Klubrádió nem megerősített információi szerint végül - állítólag - egy rendőrautóból sikerült értesíteni a mentőket. Kormos Endre, a BRFK sajtóügyeletese az Indexnek annyit mondott, hogy a sporttelepről a 112-es központi segélyhívószámot hívták 10 óra 24 perckor. A hívást onnan a mentők 104-es segélyhívószámára kapcsolták át. A BRFK közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálja a halál okát.
Hirtelen szívhalál
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány szerdai közleménye szerint Kolonics György halálát valószínűleg hirtelen szívhalál okozta. A hirtelen szívhalál gyakori halálok Magyarországon, hátterében a szív fejlődési rendellenessége vagy koszorúér-betegség miatt fellépő remegése áll. A hirtelen szívhalálra hajlamosítanak: a kialakult, akár tünetmentes szívbetegség, a szív és érrendszeri kockázati tényezők megléte. A 4 percen belül megkezdett újraélesztés és defibrillálás az életet visszahozhatja. Az újraélesztés és defibrillálás oktatását a tananyag és a gépjárművezetői vizsga kötelező részévé kell tenni. A sportolás egészséges, de orvosi vizsgálat ajánlott a magas kockázatú embereknek. Az élsportolók kockázatának megítélésében segíthet a szív CT vizsgálata.
Az olimpikon edzője utalt arra is, hogy a közeli, csepeli mentőállomáson nem volt életmentő készülékkel felszerelt kocsi, ezért sokkal távolabbról érkezett végül autó az életéért küzdő Kolonics Györgyhöz.
A csepeli állomás esetkocsija, amin mentőtiszt vagy orvos van, éppen beteget adott át az István kórházban, így nem volt szabad, mondta a mentőszolgálat ügyeletvezetője. A csepeli mentőállomáson ebben az időben tehát nem volt olyan kocsi, amelyen ápoló és gépkocsivezető, valamint a lélegeztetéshez szükséges ballon van, illetve az újraélesztés megkezdéséhez szükséges felkészültsége a mentősöknek.
A rohamkocsi ezért a Markó utcából indult a helyszínre, egy mentőorvosi kocsi pedig Budáról. A rohamkocsi ért elsőként a helyszínre. Kolonics Györgyöt egy órán át próbálták meg újraéleszteni, légutat, vénát biztosítottak, gyógyszeres terápiát alkalmaztak, de ezek a próbálkozások végül sikertelenek voltak.
A mentőszolgálatnál többféle jármű van forgalomban különböző felszereltséggel. Van mentőgépkocsi, kiemelt kocsi, esetkocsi, rohamkocsi és egyéb speciális járművek, például a gyermekek vagy a koraszülöttek ellátására szolgáló rohamkocsi. Defibrillátor a legtöbb járművön megtalálható, csak a mentőgépkocsiban nem tartozik az alapfelszerelésbe.
Magyarországon évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban. Ez azt jelenti, hogy naponta 60-70 ilyen eset történik, s félóránként meghal valaki emiatt. Egy amerikai tanulmány szerint ötszáz fiatal sportolóból csak minden tizedik élte túl a hirtelen szívhalált.
Kolonics Györgynek korábban is voltak rosszullétei, idézte fel Hüttner Csaba, korábbi világbajnok kenus a TV2 szerda reggeli műsorában. Kovács Katalin olimpiai aranyérmes kajakos is utalt erre a Nemzeti Sportban. A sportoló ugyanakkor minden ilyen esetben kivizsgáltatta magát, ám soha nem találtak nála semmilyen problémát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
