Pénzmosáshoz nem jók az NBH lehallgatásai

Kulcsár Attilát a Fővárosi Főügyészség ügyészei előtt folyó kihallgatásain részletesen kérdezték Bácskai Jánosról, a vádhatóság ugyanis a 20 milliárdos sikkasztással gyanúsított volt brókertől várja, hogy terhelő vallomást tesz a tábornokra. Ellenkező esetben ugyanis másodfokon felmentő ítélet várható az ügyben.

Objektumvédelemre kérték

A Blikk információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal a K&H Bank objektumának védelme céljából kért engedélyt az igazságügy-minisztertől Kulcsár Attila telefonjainak lehallgatására tavaly júniusban, közvetlenül Szász Károly, a PSZÁF elnökének megtámadása után. Egy, a Legfőbb Ügyészség által nemrég kiadott körlevél azonban leszögezi: az objektumvédelem céljából elrendelt lehallgatások anyagait csak azokban a büntetőeljárásokban használhatják fel, amelyek a megnevezett objektum védelméhez kapcsolódnak. Tehát a bank ellen irányuló rablótámadás, vagy terrorakció miatt indított nyomozás során felhasználhatók bizonyítékként a jegyzőkönyvek, de sikkasztási, pénzmosási vagy államtitoksértési ügyben már nem.

Bácskainál mégis használták

A napilap értesülései szerint ezzel magyarázható, hogy Kulcsár Attilát az őt kihallgató ügyészek részletesen kérdezték Bácskai Jánosról. A vádhatóság a volt brókertől ugyanis azt várja, hogy olyan terhelő vallomást tesz a tábornok ellen, ami kiváltja majd a bizonyítékként - a hatályos törvények szerint - nem használható lehallgatási anyagokat. Bácskai Jánost a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa február végén hivatali visszaélés miatt lefokozásra ítélte, ugyanakkor a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja alól felmentette. Az ítélet indoklásakor az eljáró bíró bizonyító erejűnek nevezte a Kulcsár és Bácskai János telefonbeszélgetéseinek lehallgatásairól szóló jegyzőkönyveket. Az NBH-nál az Index érdeklődésére azt mondták, hogy egyelőre nem kívánnak nyilatkozni az ügyben.