Bízik a békés rendezésben a dalai láma

Tendzin Gyaco: A békének a szívből kell jönnie

Szerdán érkezett Budapestre Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, Tibet száműzetésben élő legfőbb vallási vezetője, aki 1982 óta hatodik alkalommal jár Magyarországon. A 65 éves Nobel-békedíjas buddhista főpap a Budapesten működő Közép-Európai Egyetem (CEU) meghívásának tett eleget, és négy napig marad hazánkban.

Nem függetlenséget, csupán autonómiát kíván Tibetnek

Tibet helyzetének rendezését, amely a vallási vezető szerint akár a kommunista kínai kormány hatalma alatt is végbemehet, nagymértékben megkönnyítené, ha Kína nyitottabbá válna, és jogállamként működne.

A száműzetésben politizáló tibeti vezető a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nem függetlenséget, hanem nagyfokú autonómiát kér a kínai kormánytól, amely Tibet teljes területére továbbá a Kína tényleges területén élő tibeti kisebbségre egyaránt kiterjedne.

Kínában stabilitás és béke van, ám ezt a hatalom fegyverekkel érte el, holott a békének a szívből kell jönnie - jellemezte a jelenlegi helyzetet a vallási vezető, aki reménykedik abban, hogy Tibetben egyszer majd ismét a béke és a harmónia fog uralkodni a fegyverek helyett.

A számítástechnika és az internet felettébb hasznos találmányok, mert gyorsan lehetővé teszik bármilyen tudásanyag megszerzését, ám ezeknek az információknak egy része rendkívül veszélyes, ezért fontos, hogy mindenki különbséget tudjon tenni a hasznos és káros között - fejtette ki véleményét a modern technikával kapcsolatban a vallási vezető.

Tibet ,,felszabadítása" A kínaiak 1950-ben támadták meg Tibetet, és a "felszabadított" országot katonai körzetnek nyilvánították. A dalai láma 1951-ben 17 pontból álló szerződést kényszerült aláírni "Tibet tartomány visszatéréséről" a Kínai Népköztársaságba". Ekkor a dalai láma több jelképes politikai tisztséget is kapott: a Kínai Buddhista Szövetség tiszteletbeli elnöke, a parlament tagja, a Tibet autonómiáját előkészítő bizottság elnöke volt. Az elnyomott tibetiek elégedetlensége 1959 márciusában fegyveres lázadásba torkollott, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek. A harcoknak és az utána következő vérfürdőnek tízezer áldozata volt. Tibetbe 1963 és 1971 között egyetlen külföldit sem engedtek be, tiltották a vallásgyakorlást, a 6000 templom és kolostor közül a kínai hatóságok csak 26-ot hagytak épen, a könyvtárak nagy részét elégették. A helyzet a nyolcvanas években valamit javult, de a kínaiak továbbra sem akarnak hallani Tibet autonómiájáról. A dalai mongol nyelven óceánt, egyben a Buddha végtelen bölcsességét, míg a láma tibeti nyelven tanítót jelent.

A buddhista egyház feje szerdán négyszemközt találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, szombaton pedig Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát meghívására Pannonhalmára látogat, ahol előadást tart a szerzetesközösség és a bencés gimnázium diáksága előtt.

Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, Tibet legfőbb vallási és világi vezetője, akit Tibetben Buddha megszemélyesülésének tartanak. Gyaco egyszerű földműves családban született, Lhamo Dhondrub néven, és két és fél éves volt, amikor az országot járó buddhista szerzetesek felismerték benne az együttérzés buddhájának földi megtestesülését. A dalai lámák öröklési rendje szerint ugyanis minden dalai láma halála után egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét annak születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani. A gyermeket a fővárosba, Lhászába vitték, ahol 1940. február 22-én lépett az "Oroszlán trónra".