Nyereményeső a lottón

Átlagosan egymilliárd forintot költünk hetente lottóra - ismertette az aktuális statisztikákat Györfi Zsolt, a Szerencsejáték Rt. illetékese. Tájékoztatása szerint az ötöslottóból a múlt héten már a megszokottnál húsz százalékkal több szelvényt vásároltak a fogadók. Igaz, ezen a játékon tíz hétig nem volt telitalálatos szelvény. A hatoslottón mindössze két hétig nem akadt gazdája a főnyereménynek - ami megközelítőleg ötvenmilliót tett ki -, így számottevően nem növekedett az eladások száma.

A Skandináv Lottón a játék történetében elsőször hárman is jól tippelték meg a számokat, és fejenként 48 milliós nyeremény ütötte a markukat. Nem gyakori, hogy egy hét alatt minden játékban elvigyék a főnyereményt, ismerte el a szakember.

A szerencsejátékoknak az állam a legnagyobb nyertese, mivel minden eladott lottószelvény árának tizenhét százaléka automatikusan az államkasszába vándorol, és ugyanez a sorsa a kizárólagos állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Rt. profitjának is. Emellett a lottószelvények ára áfát is tartalmaz, ami további bevételeket jelent a költségvetésnek.

Az ötös és hatoslottót szervező részvénytársaság tavaly majdnem ötmilliárd forintnyi játékadót fizetett be a költségvetésbe, és megközelíti a hárommilliárdot az az összeg, amelyet személyi jövedelemadó formájában fizettek be. A cég azért fizet szja-t is, mert a nyeremények adókötelesek, s ezt általában átvállalja a játékszervező.

A Skandináv Lottó a mostani törvények szerint nem tekinthető lottójátéknak, ennek ellenére közel hatszázmilliós adóbevétellel gyarapította a központi költségvetést.