Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

A hűtött golyótól az odavetített nyerőszámig

2008.09.20. 07:34
A lottósorsoláshoz használt golyókat melegítik, hűtik, több készletből válogatják össze, a sorsoló gép jeladó segítségével találja meg a megfelelő számokat, ráadásul a lottósorsoló lány és a számhúzók mind beépített profik - a csaláselméletek hívei újabb és újabb ötletekkel próbálják bebizonyítani, hogy megbundázták a húzást. Néhányszor valóban előfordult már csalás a világban, de mindig a magyar sorsoláshoz képest hiányos biztonsági előírások adtak esélyt a bundára.

"Legutóbb egy technikailag nagyon fejlett történetet hallottam. Eszerint egyik golyóba sincsen konkrét szám beleírva, hanem a számhúzó kiemeli a golyót a gömbből és odaadja a kolléganőnek, aki felmutatja és közben a gyűrűjébe épített jeladó segítségével befolyásolja a megjelenő számot. A munkatársunk azóta nem visel gyűrűt. Egy másik változat szerint pedig a számot csak odavetítjük" - mesélte el Somorai László, a Szerencsejáték Zrt. szóvivője az Indexnek a lottóhúzásokkal kapcsolatban hallott legemlékezetesebb csaláselméleteket, amelyek a mostanihoz hasonló nyereményhalmozódás esetén különösen népszerűek.

"Szinte minden országban valamiféle misztikum övezi a szerencsejátékokat, és köztük a lottójátékokat" - mondta Somorai. Ez szerinte leginkább abból következik, hogy az összes lottón nagyon kicsi a telitalálatos esélye, a legkedveltebb ötösön például az egy a negyvennégymillióhoz arányból kiindulva évente átlagosan 4-6 főnyereményt visznek el. Azonban a játék 1957-es bevezetése óta nem egyenletes a telitalálatosok megoszlása, a kilengések pedig gyanút ébresztenek a csaláselméletek híveiben, akik legalább annyira szokatlannak találják, amikor régóta nincs ötös, mint amikor néhány hónapon belül többet is kihúznak. A nagy nyeremény azért is kedvez a különböző elméleteknek, mert ilyenkor a szokásosnál többen - a rekordot jelentő ötmilliárd forint feletti főnyeremény hetében 14 millió szelvény fogyott - játszanak, és a lottó gyakran szóba kerül.

Egy megkérdezett matematikus szerint az a tény is fokozhatja a csalás érzetét, hogy sokan valamilyen kedvelt kombinációban játszanak meg számokat, például a korábbi videónkban megszólaló dr. Bóc István által is említett nevezetes napokkal (19-es, 1-12 vagy éppen 1-31), vagy mértani ábrákkal próbálkoznak. Ezzel azonban együtt jár, hogy amikor kihúzzák a számaikat, akkor sokan egyszerre nyernek, és így csalódottan tapasztalják, hogy a nyeremények összege is csökken.

Ötletek kimeríthetetlen tárháza

A Szerencsejáték Zrt.-t nem ostromolják ugyan szüntelenül különböző csaláselméletekről szóló levelekkel és emailekkel, de kicsit sem reprezentatív, rögtönzött közvélemény-kutatásunkkal kiegészítve az internetes fórumokban és blogok kommentjei között felfedeztünk érdekes feltevéseket. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a feltételezett csalók a játékszervezők közül a főnyereményre hajtanak, vagy éppen a halmozódásra játszanak rá, de minden állítás közös kiindulópontja, hogy a beérkezett kombinációk számítógépes kiértékelésével még a húzás előtt tudják, hogy melyik öt számot nem játszotta meg együtt senki.

A legvadabb elméletek a játékszervező cég szóvivője által említett történetekhez hasonlóan szinte kivétel nélkül az ötös és hatos lottó kézi húzásain a számgolyókkal teli gömböt tekerő lottósorsoló lányt helyezik a középpontba. Viki a feltételezések szerint igazi profi, mindig a megfelelő intenzitással és sebességgel forgat, így aztán a golyók csak keveset mozognak, és a számhúzó könnyedén rátalál a gondosan bekészített későbbi nyerőszámokra. De az elég egyedi találgatások során szó esik a golyókba fúrt számtalan mikroszkopikus lyukról, vagy éppen Öveges professzor egykori kísérleteinek mai megfelelőiről - a csalást gyanítók sokszor úgy kutatnak a hihető megoldások után, mintha csak egy bűvésztrükköt akarnának mindenáron megfejteni.

A kézi húzással kapcsolatban hagyományosan felmerül, hogy a beavatott számhúzóknak melegítik vagy éppen hűtik az előre kiválasztott golyókat, illetve a felszínüket bekenik egy speciális anyaggal. Vannak olyan vélemények is, hogy az esetleg feltűnő kotorászás elkerülése érdekében biztosra mennek, és valamilyen mágnest helyeznek el a golyókban. Többek között éppen ezért is kérték egyesek, hogy a számhúzók ne viselhessenek gyűrűt, karkötőt, vagy éppen karórát, és egyébként is rövid ujjú ingben vagy pólóban álljanak oda a gömb mögé.

Változó elméletek léteznek arra vonatkozóan, hogy a gépi sorsolásnál a kihúzásra szánt golyóknak néhány milliméterrel kisebbnek, vagy éppen nagyobbnak kell lenniük a többi számnál. Bármelyik változatból egyenesen következik az a gyakran hallott megállapítás, hogy minden golyóból két garnitúra létezik, és azokból válogatják össze tetszés szerint a húzás napján a teljes készletet. Mások inkább úgy gondolják, hogy valamilyen érzékelőt építettek a golyókba, ezért a számokat kiemelő műanyagcső éppen akkor lép működésbe, amikor a kiválasztott golyó fölé ér. Olyan verzió is létezik, amelyben a golyókhoz nem nyúlnak, hanem a csővel kapják el kígyószerűen a befogásra váró számokat.

Buktak már le a világban

Bár a világban csak elvétve fordult elő, hogy a hatóságok csalást állapítsanak meg lottósorsolásoknál, de több korábban ismertetett elmélet nem puszta feltételezésen alapul. A csaláselméletek mindhárom nagy csoportjára, a kézi és gépi húzás megbundázására, valamint számítógépes hibára is találunk elvétve egy-egy példát.

A John Travolta és Lisa Kudrow főszereplésével készített Telitalálat (Lucky Numbers) című film történetéhez például részben egy 1980. április 24-i esetet vettek alapul, amikor a pennsylvaniai állami lottóhúzás műsorvezetője a számhúzás előkészítésében és lebonyolításában segédkező több munkatársával együtt elcsalta a gépi sorsolást. Az akcióhoz szükség volt a golyókészletre vigyázó alkalmazott bevonására, aki segített nehezebb változatra cserélni a kiválasztott számokat. A nagyjából egyidőben, különböző helyeken megjátszott egyforma kombinációs szelvények ugyanakkor felkeltették a hatóságok gyanúját, és a csalókat elfogták.

A játékosok bepróbálkoztak

A hőpapírral dolgozó számítógépes rendszer bevezetése előtt sokan azzal próbáltak sikertelenül csalni a lottón, hogy utólag töltöttek ki szelvényt, és azt állították, hogy márpedig ők feladták. Az elmúlt évekből azonban Somorai László csak egy próbálkozásra emlékezett, amikor valaki egy összeragasztott hőpapíros igazolószelvénnyel kereste meg a Szerencsejáték Zrt.-t.

Azt állította, hogy a szelvényét már széttépte, amikor észrevette, hogy a kisorsolt számokat játszotta meg. "Sikerült kihoznia mind az öt számot egymás mellé a megfelelő sorba, de már a vonalkód sem stimmelt, mivel három különböző szelvényből lett összerakva" - emlékezett vissza az esetre a szóvivő. Mivel az illető saját igazát bizonygatta, Somorai figyelmeztette, hogy beadhat nyereményigénylést az akkor csaknem hárommilliárdos főnyereményre, de ha kiderül, hogy hazudott, akkor nagyértékű csalás kísérletének vádjával eljárást indít ellen a rendőrség. Ettől aztán a férfi rögtön meggondolta magát, és elállt szándékától.

A Lottery Post szerint néhány éve egy másik amerikai tagállamban, Tennessee-ben a gépi húzás mellett szintén sokak szemében megbízhatatlan számítógépes rendszer hibája miatt indítottak vizsgálatot. Miután ugyanis az állami lottótársaság leselejtezte a sorsológépét, és áttért a számítógépes szoftverrel lebonyolított sorsolásra, kiderült, hogy három héten keresztül ugyanazokat a számokat húzták ki, csak más sorrendben (ami az ottani rendszerben más végeredményt is jelentett). Végül nem lett komolyabb ügy a dologból, csalás helyett csak programozási hibát, valamint tesztelési hiányosságokat állapítottak meg, és a játékosok tiltakozása ellenére sem álltak vissza a régi rendszerre.

Bár a csaláselméletek híveinek többsége a kézi húzást biztonságosabbnak tartja a másik két módszernél, 1999-ben Milánóban éppen ezzel buktak le a regionális lottó szervezői, akik nem túl szorosan bekötött szemű kisgyerekeket tanítottak meg az egyik héten lehűtött, a másik alkalommal pedig felmelegített vagy éppen kifényesített golyók kihúzására és a csaláshoz még a sorsolás felügyeletével megbízott rendőrtisztet is beszervezték. A BBC beszámolója szerint az egész csalássorozat ugyanakkor abból indult ki, hogy az olaszok a skandináv országokban még ma is használt módszerhez hasonlóan nem közvetítették élőben a számhúzást.

A nyilvánosság és a közjegyző ereje

"Nálunk minden sorsolás nyilvános, valamint közjegyző és sorsolási bizottság jelenlétében zajlik" - kezdte Somorai az említett külföldi eseteknél sokkal biztonságosabb magyar lottóhúzások bemutatását. A sorsolásokhoz használt eszközöket a világban található 4-5 nagy szerencsejáték-gyártó cég egyike készíti, amelyik több európai országba is szállít. "A megküldött golyókat, a sorsoló gépet és minden eszközt az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesíti, amely ezt később évente újra megteszi. Mindegyik golyónak azonos anyagból kell készülnie, méretének, súlyának meg kell egyeznie a többi golyóéval."

A golyókat tartalmazó bőröndöt és a sorsológépeket a sorsolás kivételével közjegyző által külön leplombálva, egy szintén közjegyzői pecséttel lezárt szobában tárolják. A húzás előtt a közjegyző a sorsolási bizottság társaságában a stúdióba viszi az eszközöket, ahol aztán végig mellette is maradnak. "Nem hagyják, hogy valaki ott aztán macerálja" - jelentette ki Somorai. A bőröndben még sorrendbe állított golyókat a sorsolási bizottság két tagja csavarozza össze és teszi be teljesen véletlenszerűen a kézi húzáshoz használt gömbbe, amelyet később néhányszor meg is forgatnak, hogy a golyók tovább keveredjenek.

Míg a hatos lottón mindig kézzel húznak, a skandinávon pedig kézzel és géppel is, az ötös lottón 2008-ban a Luxor sorsolás utolsó számjegye határozza meg, hogy kézi vagy gépi sorsolással döntik el a nyerőszámokat. A géphez sorrendben rakják be a golyókat, amelyek aztán indításkor kavarogni kezdenek a belsejében. "A hatást két porszívómotor éri el, az egyik befújja a levegőt a gömbbe, míg a másik a középen található csövön keresztül szívni kezd" - mondta a szóvivő. "A gép először csak fúj, és a cső öt másodperc után kezd el szívni" - adott magyarázatot arra a jelenségre, amely többekben kétségeket ébresztett a gépi húzással szemben.

A videón jól látható, hogy a második nyerőszám kiválasztása után a csövön bizonytalanul megpihen egy golyó, amelyik azonban az utolsó pillanatban mégis lerepül és egy másik számot szippant magához a gép. "Ez benne van a pakliban" - mondta Somorai, hiszen a közben tovább kavargó golyók bármikor leüthetik a szívóhatás beindulása előtt a cső fölé keveredett társukat. Egyébként eddig még nem reklamáltak a vállalatnál olyan négy találatot elért játékosok, akik esetleg éppen az egyébként már számos húzáson előforduló jelenség hatására csúsztak le az ötösről.

A rendszerbe nem lehet csak úgy belenyúlni

"Öt olyan cég van a világon, amelyik a lottóknál használt számítógépes rendszerekhez szoftvert fejleszt és hardvert szállít. Mi az egyik legmegbízhatóbbtól, a svéd Essnet cégtől vásároltuk a rendszert" - mondta. "A forráskódot azonban nem adták át, hanem három részletben őrzik. Anélkül itt nem tudunk változtatni. Ha fejleszteni kell valamelyik játékhoz, akkor megadjuk nekik a feladatot, ők megmondják mennyibe kerül, majd elküldik a kész programot." A tennessee-i esettől eltérően ezeket aztán használat előtt mindig gondosan le is tesztelik.

Bár egyesekben még mindig felmerül a gyanú, de a különböző termináloknál csak akkor kezdi el nyomtatni a hőpapíros igazolószelvényt a gép, ha a rendszer már rögzítette az adatokat, ezért "olyan már nem fordulhat elő, mint régen, amikor feladott valaki egy szelvényt és kétszeri is izgulhatott: egyszer, hogy lesz-e telitalálatos, és még egyszer, hogy beérkezett-e a szelvénye."

A többször olvasható WORM diszk

A beérkező tippeket tároló géphez mindenki saját jelszóval lép be, a gép pedig az összes hozzáférést gondosan naplózza. Miután az összes terminál lezárt, a számítógépbe addig beérkezett adatokat azonnal kiírják egy egyszer írható, többször olvasható WORM diszkre. Ezt beleteszik egy külön szobában egy páncélszekrénybe, amit a közjegyző lepecsétel, és a helyiséget is hivatalosan lezárja. Az ötös lottó esetében "ezt a termet csak hétfőn reggel nyitják ki újra közjegyző jelenlétében, hogy ellenőrizzék mennyi ötös, négyes, hármas, kettes született." A szombat esti adatok alapvetően tájékoztató jellegűek, és ha valamelyik fájl a gépen sérült volna, vagy a számítógéppel bármi történne, akkor az elzárt lemez tartalma az érvényes. Olyan még nem fordult egyébként elő, hogy eltért volna a két adatbázis.

Somorai szerint a rendszer száz százalékosan biztonságos, és semmi értelme nem lenne az egyik fórumon felvetett ötletnek, hogy még a húzás előtt nyilvánosan is közzétegyék a beérkezett számkombinációkat az interneten. Amennyiben ugyanis a nyilvános listába valaki belenyúlna, akkor azzal csak felesleges zavart okozna, ezért fontosabbnak tartják, hogy a zárt rendszerükhöz ne lehessen hozzáférni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!