Majomparádé

2000.01.14. 16:34
Tetra, a rhesusmajom az első klónozott főemlős, akit olyan technológiával hoztak létre, amelynek során az eredeti embrió "szétdarabolásával" több azonos egyedet hoznak létre. A főemlősön először alkalmazott embrióosztó eljárással olyan kisérleti egyedeket hozhatnak létre, amellyel sikeresen kutathatják az olyan genetikus eredetű betegségeket, mint a cukorbetegség, vagy a Parkinson-kór.

majomA szétosztó módszert pár éve már sikeresen használják marháknál, ennek során a nyolc sejtből álló embriót négy kétsejtes embrióra osztják. Ezek genetikailag megegyeznek. Ez a technológia most először bizonyult sikeresnek majmok esetében.

"Ez csak egypetéjű ikrek gyártása" - mondja Dr Gerald Schatten, aki az Oregoni Főemlőskutató Intézet kutatója. A kutatók azt remélték, hogy az embriók elérik azt a fejlettséget, amikor már át lehet őket ültetni egy másik hordozóanyába. Tetra esetében nem mindegyik embrió élte túl a beavatkozást, de kettőt sikeresen sikerült pótanyába ültetni. Utóbbi kettőből egyedül Tetra élte túl a vemheséget, és született meg 157 nap múlva.

Ez a módszer alapjaiban különbözik attól a módszertől, melynek eredményeként Dolly bárány, majd több marha, egér, és kecske született. Dolly létrehozása során a felnőtt állat testének egy sejtjéből származó sejtmagot egy sejtmagtól megfosztott petesejtbe helyezték. Így elvileg korlátlan számú klón állítható elő.

Az embriót felosztó technikának - előnyei mellett - hátrányai is vannak. Mivel a sokszorosítás közvetlenül az embrió létrejötte után történik, a műveletet végző nem lehet tisztában a létrejövő egyed tulajdonságaival. Csak a Dolly-technikával lehet egy felnőtt egyed újszülött mását létrehozni.

A kutatókat az késztette az embrióosztó eljárás széleskörű ismertetésére, hogy az ilyem úton létrejött genetikailag azonos egyedek kiválóan használhatók bizonyos betegségek kutatására. Jelen pillanatban az ilyen kísérletekben résztvevő kísérleti majmok egy adott genetikai variációhoz tartoznak, amely miatt a különböző anyagokra adott válaszuk értékelése meglehetősen nehéz. Ha a kísérleti állatok egytől egyig genetikailag azonosak lennének, akkor tökéletes pontossággal meg lehetne ismerni a szerek közötti különbségeket. Emellett lehetőség van arra is, hogy a felosztott embriók egy részét kihordassák, más részét lefagyasztva tárolják. A kutatók szerint ez a fajta sokszorosítás lehetőséget ad majd olyan szövettenyészetek létrehozására, amelynek segítségével később gyógyítható lesz a cukorbetegség vagy a Parkinson-kór.