A személyvonat vezetője hibázott a monorierdei katasztrófánál

Az engedélyezett 15 km/órás sebesség helyett 106-tal ment október 6-án Pilis és Monor között az a személyvonat, amely Monorierdőnél belerohant az előtte haladó Intercitybe. A MÁV Biztonsági Igazgatóságának jelentése szerint "okkal feltételezhető", hogy a balesetet a személyvonat "mozdonyvezetőjének szabályszegő magatartása okozta".

Részleteket a MÁV a rendőrségi nyomozás lezárása után hoz nyilvánosságra. A Népszabadság igyekezett rekonstruálni a szerencsétlenséget megelőző utolsó percek eseményeit. Pilis állomásán október 6-án az egyetlen rendhagyó eseménynek az számított, hogy a ceglédi vasútvonal önműködő biztosítóberendezése az állomáson, illetve Pilis és Monor között háromnegyed tízkor felmondta a szolgálatot.

Az erre haladó mozdonyok automatikus biztonsági rendszere, az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB) vezetőállásjelzője vörös fényre váltott, és 15 kilométernél gyorsabban nem engedte haladni a vonatokat. Ilyenkor nem lehet nagyobb sebességgel menni, kivéve ha a rendszer vörös jelzését fehérre váltják. Ezt Pilisen az érvényes forgalmi utasítások szerint a masinisztáknak végre kellett hajtaniuk. Így csak rajtuk múlott, hogy vonatuk mekkora sebességgel halad tovább.

A Nyíregyháza felől Budapestre közlekedő Intercity időben megérkezett Pilisre, majd a szolgálattevő utasításainak megfelelően, előírásszerű 15 kilométeres sebességgel elhagyta az állomást. A mozdonyvezető annyi hibát követett el, hogy mozdonyán nem törölte az EÉVB vörös jelzését. Tehát ha akarta, vonata akkor sem tudta volna átlépni az ilyen esetekre előírt sebességet. Tévedése azonban a későbbi szerencsétlenségben nem játszott szerepet.

A szakértők szerint nagyobbat hibázott az IC-t követő, Ceglédről a fővárosba tartó személyvonat mozdonyvezetője. A sebességet korlátozó vörös jelzést már Pilisre érkezése előtt törölte, holott ezt csak megállás után tehette volna, újabb vörös jelzést pedig a működésképtelen kijárati jelzőtől nem kaphatott. Ha azonban csak ennyit vét, a MÁV Start négy utasa még ma is él.

Nagyobb baj, hogy a szerelvény menetíró berendezésében rögzített adatok szerint 10 óra 21 perckor már Pilis állomását is sietve hagyta el. A megengedett 15 kilométeres sebesség helyett az állomáson 29 kilométerre gyorsított. A kijárati jelző mellett elhaladva utoljára még visszavette a vonóerőt, innen azonban a szabályokat felrúgva gyorsan hajtott tovább.

A szerencsétlenséget okozó személyvonat folyamatosan gyorsulva száguldott át a biztosítóberendezések hibája miatt nyitva álló közúti útátjáron Pilisen. Alig több mint négy perccel az indulás után a személyvonat 106 kilométeres sebességgel, tehát az engedélyezett tempó hétszeresével haladt. A személyvonat Monorierdőnél 10 óra 26 perc után néhány másodperccel érte utol az előtte szabályosan közlekedő IC-t.

Az ütközés előtt a balesetet okozó szerelvény sebessége 103 kilométer volt óránként. A mozdonyvezető erről a sebességről kezdte meg a vészfékezést. Tizenhat másodperccel később, 78 kilométeres sebességgel rohant bele az IC utolsó kocsijába. Mindezek alapján a MÁV-nál úgy tartják: a tömegszerencsétlenséget az első megállapítások szerint a személyvonat mozdonyvezetőjének szabálytalanságai okozták. A felelősség megállapítása azonban a rendőrség feladata.

A MÁV balesetvizsgálóinak jelentéséből kiderül az is: a szerencsétlenséget okozó személyvonat mozdonyvezetője nem volt egyedül az ütközés előtti percekben. A vezetőállásában utazott egy szolgálaton kívüli, illetve egy a vonaton szolgálatban lévő kalauz is. A MÁV szerint egyikük sem tartózkodott szabályosan a vezetőállásban.

A Népszabadság értesülése szerint a szolgálatban lévő kalauz a balesetvizsgálóknak korábban úgy nyilatkozott: észlelte, hogy szerelvényük egy nyitott sorompójú közúti útátjárón haladt át, és erről tájékoztatta a mozdonyvezetőt. Meglehet, a vezető jegyvizsgáló ezért ment be a vonat vezetőállásába, de fellépése a száguldó szerelvényt nem lassította le.

További részletek a Népszabadságban>>>