Újra ölt a szén-monoxid

2007.01.25. 16:10
Egy 26 éves nő halt meg csütörtökön a fővárosban, feltehetően szén-monoxid-mérgezésben. Fűtési szezonban bármikor történhet halálos szén-monoxid-mérgezés, mivel a lakások nagy részében elavult a technika. Teljes rendszerváltás kell a tüzeléstechnikában.

Valószínűleg gázmérgezés miatt halt meg egy fiatal nő egy józsefvárosi lakásban. A tragédia a VIII. kerületi Baross utca egyik körfolyosós házában történt. Az esetet csütörtök délután fedezte fel a ház egyik lakásának tulajdonosa, miután a fürdőszobában holtan találta az ott élő 26 éves albérlőjét. A lány halálát vélhetőleg szén-monoxid-mérgezés okozta, a fürdőszobában lévő, vízmelegítő gázkészülék működése közben keletkezhetett a mérgező gáz, tudta meg az Index a rendőrség sajtóügyeletesétől.

Két héttel ezelőtt kettős halálos szén-monoxid-mérgezés történt: egy csolnoki házban a tulajdonossal és a gázszerelővel is végzett a kéményből visszaáramló égéstermék. Aki figyeli a híreket, szinte csak lemondón legyint: már megint! Három hete Karcagon szenvedett gázmérgezést három gyerek és egy felnőtt. Ők megúszták a szén-monoxid-mérgezést, nem úgy mint, az a két sajóbábonyi, akiket már nem tudtak megmenteni a mentők. Veresegyházon karácsonykor ölt a szén-monoxid: egy fiatal várandós anya és magzata lett a a kályhából kiáramló gáz áldozata, a nő férjét életveszélyes állapotban vitték kórházba. Az alattomos - színtelen, szagtalan - gáz néha egész családokat irt ki, 2006 márciusában egy kisújszállási család három tagja halt meg, szülei és testvére holttestére reggel hazatérő negyedik családtag bukkant. 2004 januárjában egy család három tagja vesztette életét Mogyoródon, míg ugyanezen év áprilisában négy munkás halt meg egy pesterzsébeti albérletben - mindannyain szén-monoxid-mérgezésben hunytak el.

Kéménybe kötve

A halálesetek oka ezekben az esetekben a lakás zárt helyiségeiben felgyülemlő szén-monoxid, ami általában valamilyen tüzeléstechnikai hibára vezethető vissza. Kovács György tüzeléstechnikai szakértő szerint több dolog is vezethet a halálos mérgezésekhez. Egyfelől az a baj, hogy nagyon sok lakásban régi téglaépítésű kéményekbe vannak bekötve a gázkészülékek, amelyek ráadásul gyakran nyitott égésterűek. Tehát az égéskor keletkező gázok (szén-doixid és a tökéletlen égéskor keletkező szén-monoxid) könnyen visszajuthatnak a szobába, például ha odakint nagyon fúj a szél, a kéménybe besüvítő levegő visszanyomja a füstgázt.


Fűtési szezon

A nyitott égésterű készülékek ráadásul a lakásból szívják el az égéshez szükséges oxigént, ami külön ronthatja a helyzetet. A mai nyílászárók, így azt ablakok zöme már olyan jó szigetelésű, hogy míg régebben az ablakok réseinél cserélődőtt valamicskét a szoba levegője, addig ma már szinte hermetikusan le vannak zárva a lakások.

Kontárok

A szakértői szerint persze a legnagyobb baj az, hogy az egyedi fűtőberendezések jó része nincs megfelelően karbantartva. Így például a gázégőfej elkoszolódása, a hőcserélő lamellák szennyezettsége tökéletlen égéshez vezet, ami szén-monoxid-képződéssel jár. A tökéletlen égésre figyelmeztet, ha a gázláng színe sárgás, vöröses, a tökéletes égést jelentő kék helyett.

Sok esetben az engedély nélkül végzett kontármunka, a szakszerűtlen szerelés, szabálytalan és rossz bekötések tetézik a bajt. Vannak gázszerelők, aki azt gondolják, hogy értenek a gázkészülék beszereléséhez és üzembehelyezéséhez is, meséli Kovács György, akihez fordultak már olyan alkatrészt keresve, amit a gyártó nem is forgalmaz, mert csak részegységben javítható az adott készülék. "De ők azért bátran kiszerelik és szétszedik".

Riasztó vagy zárt égéstér

Mint már említettük fentebb, a hazai fűtési rendszerek sajátossága, hogy a gázkészülékek zöme nyílt égésterű és a meglévő téglakéménybe van bekötve. Az Európai Unióban már nem is engedik ezt a fajta fűtési megoldást. Kovács György becslése szerint nálunk az egyedi fűtésű lakások 70 százalékában van ilyen kéményes megoldás, ami azt jelenti, hogy a jövőben is várható több-kevesebb szén-monoxid-mérgezés, mindaddig, míg itthon is el nem terjednek és ki nem szorítják az elavultakat a zárt égésterű készülékek. Ez utóbbiak abban az egyszerű dologban különböznek a régiektől, hogy nincsenek semmiféle kapcsolatban a szoba légterével, az égéshez szükséges oxigént kívülről veszik, és az égéstermékeket is a szabadba vezetik vissza saját kéményükön.

A szén-monoxid-mérgezés elkerülésben mindenképp segíthetnek a forgalomban lévő különféle riasztók, amik érzékelik, ha egy helyiségben veszélyes mértékben felgyülemlik a halálos gáz. A kínai, kanadai és magyar gyártmányú, falra szerelhető műszerek tíz-húszezer forintba kerülnek, de életet menthetnek, hangsúlyozza a szakember.

Szén-monoxid- és szén-dioxid-mérgezések

A háztartásokban a leggyakrabban előforduló gázmérgezést a tökéletlen égéskor keletkező és a hibás fűtőkészülékből kiszivárgó szén-monoxid (CO) és az őszi pincék alattomos gáza, a must forrásakor létrejövő szén-dioxid (CO2) okozza. A két gáz teljesen eltérő módon okozhat halált, mégis sokan összekeverik és egy kalap alá veszik a két szénvegyületet.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél kissé könnyebb gáz. Tökéletlen égés folyamán bármikor keletkezhet. A tüdőn keresztül jut a vérkeringésbe és mivel több százszor erősebben kötődik az oxigénszállítást végző hemoglobinhoz, mint az oxigén, ezért nem jut a sejtekhez elég oxigén. A legcsekélyebb koncentrációban is mérgező, fejfájásos tüneteket okoz, nagy mennyiségben belélelgezve a vészes oxigénhiány halálhoz vezet.

A kialakuló tünetek szerint a mérgezésnek négy szakaszát különítjük el. Az első szakaszra a kábultság, zavartság, nyugtalanság, izgatottság a jellemző. Fejfájás, hányinger, szédülés szintén gyakori jelenség. Jellegzetes, de nem törvényszerű, hogy a bőr cseresznyepirosra elszíneződik. A második szakaszt először a végtagokon, majd testszerte kialakuló izomgörcsök, eszméletlenség jellemzi. Ritmuszavar is előfordulhat, a beteg gyakran hány, ami eszméletlenség esetén akár fulladást is okozhat. A harmadik szakaszban az izomzat ellazul, légzésbénulás alakul ki, ami a beteg halálához vezet. Ha ez nem következik be, akkor néhány nap alatt a késői szakban derül ki, hogy a beteg szenvedett-e maradandó agyi károsodást az oxigénhiány következtében, vagy teljesen felépül-e.

Az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata mielőbb kiszabadítani a mérgezés helyszínéről, szabad levegőre vinni, ha eszméletlen, a szájüregét kitisztítani, a légútjait járhatóvá tenni, szükség esetén pedig lélegeztetést kezdeni.

A széndioxid ugyancsak színtelen, szagtalan gáz, de a levegőnél nehezebb. A széndioxid által okozott halálok talán leggyakoribb formája, hogy szüret után, a borospincék mélyén, a bor forrása közben keletkező gáz okoz balesetet. A szén-dioxid kis koncentrációban nem mérgező (szervezetünk is szén-dioxidot termel a légzés során), de mivel nehezebb a levegőnél, egy zárt helyiségben (mint például a borospincék) könnyen felgyülemlik. Ilyenkor egyfelől kiszorítja a légzéshez szükséges oxigént, másfelől húsz százalék feletti koncentrációban a légzőközpontot bénítja, vagyis légzésleállást okoz. Előfordulhat, hogy a halál úgy következik be, hogy a széndioxiddal csak félig telt pincében dolgozik valaki, majd amikor lehajol, leguggol valamiért, akkor lélegzi be a föld felett nagyobb koncentrációban összegyűlt mérgező anyagot, ami ájuláshoz, majd halálhoz vezet.

A régi, jól bevált gyertyás módszer ma is használható: az égéshez oxigén kell, a gyertya lángja pedig már a 10 százalék szén-dioxidot tartalmazó gáztérben is elalszik. Ezért a gyertyát a pince padlójához közelítve megvizsgálhatjuk, van-e veszélyes anyag a pince légterében. Ha égve marad, nincs veszély. Szén-dioxidmérgezés esetében az elsősegélynyújtó feladata hasonló, mint szén-monoxid mérgezés esetén: a mérgezettet mielőbb kiszabadítani a mérgezés helyszínéről, szabad levegőre vinni, ha eszméletlen, a szájüregét kitisztítani, a légútjait járhatóvá tenni, szükség esetén pedig lélegeztetést kezdeni.
(Forrás: www.tuzelestechnika.hu)