Sebeket szaggat fel a móri mészárlás új pere

Végre pont kerülhet majd a jogerős ítélettel a magyar bűntörténet legsúlyosabb bűncselekményének végére, de úgy tűnik addig sok sebet kell még felszakítani, sokszor kell újra és újra feleleveníteni a 2002. május 9-én történt példátlanul brutális, vérengzésbe torkolló móri bankrablás részleteit.

Legalábbis az első tárgyaláson az derült ki, hogy nem lesz könnyű dolga a Fejér Megyei Bíróságnak, és főleg nem lesz könnyű a tanúknak, a nyolc áldozat hozzátartozóinak, munkatársainak, akik az elmúlt hat évben a mindvégig tévutakon járó nyomozás és bírósági eljárás során megterhelően sokszor kellett felidézniük a véres bankrablással kapcsolatos személyes élményeiket.

Részben bűnös

A hétfői tárgyaláson a vádirat ismertetése után Weiszdorn Róbert kihallgatására került sor. A vádlott megértette a vádat, és vallomást is kívánt tenni. Mint mondta, csak részben ismeri el bűnösségét, mert a váddal ellentétben a bank biztonsági őre felé lőtt ugyan, de állította, hogy nem az ő fegyvere végzett a férfival.

Weiszdorn szemmel láthatólag rossz bőrben volt, alig tudta elkezdeni vallomását, nagyon zavarták a kamerák, hosszú ideig csöndben volt, a bírónak fel kellett tenni a kérdést, hogy tudja-e folytatni. Végül összeszedte magát és lassan, vontatottan ugyan, de visszaidézte, hogy szerinte hogy történtek a móri, illetve az azt megelőző események. Egyszer megállt és magyarázkodni kezdett: "elnézést, hogy ilyen lassan mondom, de régen történt és most kavarognak bennem az emlékképek"

Weiszdorn beszámolt a 2000-es évről is, amikor megismerte N. Lászlót, a móri mészárlás másik, azóta már halott gyanúsítottját. Szavaiból - amik szinte szóról szóra megegyeztek a Friderikusz Most című műsorban elhangzott "vallomásával" - kiderült, hogy N. László szinte a hatalma alá kerítette, és zsarolással, fenyegetéssel, családja bántását kilátásba helyezve bármire rá tudta kényszeríteni.

Nagyon sajnálja

A nyolc halálos áldozatot követelő bankrablásban betöltött szerepéről elmondta, hogy N. Lászlóval egyszer már járt Móron, és társa arra kényszerítette, hogy mérje fel a terepet a bankban. Mórra akkor került legközelebb, amikor N. László autóvásárlás ürügyén odavitte és szinte ad hoc jelleggel, különösebb cselekvési terv nélkül behatoltak a bankfiókba. A kellékekkel azért készülő N. László egy hangtompítós pisztolyt adott Weiszdorn Róbertnek és előreküldte.

A vádlott vallomása szerint hamar elszabadult a pokol az Erste bankfiókban. Az ügyféltérbe lépve felszólította a bent lévőket, hogy "maradjanak nyugton, senkinek nem lesz bántódása", de a fegyvere, vagy a riasztó felé kapó biztonsági őrt látva Weiszdorn elsütötte pisztolyát egyszer vagy kétszer. És innentől nem volt megállás, N. László is megeresztett egy sorozatot az őrre.

N. László ráparancsolt, hogy fújja le festékkel a biztonsági kamerát és menjen ki a bejárathoz, ragassza ki "a bank műszaki okok miatt zárva" feliratú lapot, valamint küldjön el mindenkit, aki be szeretne menni az épületbe. Weiszdorn ezekről a percekről úgy számolt be, hogy nem ment már vissza az ügyféltérbe, ahonnan szaladgálást, kiabálást, sorozatos tompa puffanásokat, székek bútorok tologatását, ajtócsapkodást, majd nyöszörgést hallott. Mindeközben több ügyfelet eltanácsolt a bank ajtajából, nem engedett be senkit. Párszor bekiáltott N. Lászlónak, hogy mi a fenét csinál, mit lövöldözik, menjenek már.

Aztén megjelent N., kezébe nyomta a bank kulcsait, majd visszament a pénzestáskáért és előbb ő, majd Weiszdorn is elhagyta az épületet.

"Nem öltem meg senkit" - mondta vallomása végén Weiszdorn, hozzátéve, hogy a biztonsági őrrel is az N. géppisztolyából származó golyók végeztek. "Nagyon sajnálom azokat az embereket, akik a bankban voltak és a hozzátartozóikat is. Ha tudtam volna, hogy ez történik, megakadályoztam volna."

Vallomása után a bíró, az ügyész és az ügyvédek kérdéseire válaszolt hosszú ideig a vádlott, a kérdések főleg a biztonsági őr halála körül forogtak, azt próbálva tisztázni, hogy a pisztolyából leadott lövések eltalálták-e az őrt. A vád szerint két pisztolygolyó hatolt be a férfi mellkasán, de Weiszdorn a bíróság előtt ragaszkodott ahhoz, hogy lövései nem találták el az őrt.

Tanúk és sebek

A bíróság hétfőn megkezdte a tanúk meghallgatását is, heten jelentek meg a tárgyaláson. Az Erste bank egyik pénztárosa, ügyintézője aznap pont szabadnapos volt, fia ballagására készülve vett ki egy napot. A bíróság előtt elsírta magát, mielőtt visszaidézte volna a bank működésének, biztonsági rendszerének részleteit. Egy kolléganője is beszélt a bírónak ugyanezekről a dolgokról, ő is szabadáson volt épp a bankrablás napján.

Meghallgattak egy férfit is, akit elvileg Weiszdorn elküldött a banktól, miután átvette tőle az átutalási megbízást. Az idős, megromlott látású tanú arra emlékezett, hogy az ajtóban álló rabló magas volt (mint a vádlott), de a tárgyaláson már nem ismerte fel Weiszdornban a tettest. "Amúgy is sapkában volt, nekem meg most volt két szemműtétem".

Több arra járó tanúval is szembesítették az ügyész kérésére a vádlottat, de ezek sem vezettek eredményre, senki nem ismerte fel határozottan Weiszdornban a második számú móri tettest. Ennek igazából már nincs is jelentősége, mert az elmúlt években annyi szembesítés történt, annyi körözési fantomkép került nyilvánosságra, és legutóbb már a vádlott is vállalta arcát a nyilvánosság előtt, hogy a per kimenetele szempontjából nem lehetne figyelembe venni a mostani esetleges felismeréseket. A bíróság más bizonyítékok alapján fog dönteni a vádlottról.

Két tanú a hivatalos idézés ellenére sem jelent meg, Az egyik áldozat hozzátartozója kérvényében azt kérte a bíróságtól, hogy hagyják őt békén, ne szaggassák fel a sebeit, és amúgy se tudna mást elmondani, mint amit már eddig oly sokszor elmondott a rendőrségen és a korábbi bírósági tárgyalásokon. Egy másik tanú azt írta, hogy nem hajlandó újabb nyílt tárgyaláson megjelenni, mert a nagy médiafelhajtásban nem tartották szem előtt az ő tanúi védelmét.

A tárgyalás a tervek szerint kedden további tanúmeghallgatásokkal folytatódik, de a további menetrend egyelőre nem ismeretes, így körülbelül sem lehet tudni, hogy mikor fejeződhet be első fokon az újabb móri per. Annyi bizonyos, hogy a Fejér Megyei Bíróságnak ugyanúgy végig kell járnia ugyanazokat az eljárási lépcsőket, mint annak idején a magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb téves ítéletét hozó Fővárosi Bíróságnak.