A rablás óta özönlenek a látogatók a Munch-múzeumba

2004.09.06. 15:51
Huszonöt százalékkal megnőtt a Munch-múzeum forgalma, mióta ismertelen fegyveresek elrabolták a képtár két legértékesebb festményét. A múzeum hétfőn három hétre bezár, mert új biztonsági rendszert építenek ki.
Miután augusztus 22-én máig ismeretlen fegyveresek fényes nappal elrabolták az oslói Munch-múzeum két legértékesebb képét, huszonöt százalékkal megnőtt a kulturális intézmény forgalma - írja a Nettavisen norvég híroldal. A rablás utáni tíz napban több mint négyezren váltottak belépőt a múzeumba, javarészt norvégok.

Az egyik ellopott kép
Edvard Munch: A sikoly (1894)
Mint arról az Index is beszámolt, a norvégiai Munch Múzeumba maszkos fegyveresek törtek be és két világhírű képet magukkal vittek. Edvard Munch 1894-ben festett "Sikoly" című festménye mellett a festő "Madonna" képét is elrabolták. A bűnözők egyike fegyvert fogott az oslói múzeum munkatársaira, míg társai leemelték a falról a kiszemelt képeket és kerettel együtt elrabolták. A két kép gyakorlatilag felbecsülhetetlen értékű, ismertségük miatt rendkívül nehéz túladni rajtuk, így a jelenleg is sötétben tapogatózó norvég rendőrség szerint megrendelésre lopták el azokat.

Jó reklám a rablás

A múzeum vezetősége szerint a jelenlegi forgalom a heti átlaghoz képest ezer fős emelkedést jelent. Jorunn Christoffersen sajtó- és marketingfőnök azt feltételezi, a rablás miatt annyiszor emlegették a médiában a múzeum nevét, hogy az emberek maguk akarnak meggyőződni, hogy milyen és mekkora gyűjteményt lehet ott megtekinteni.

Bezár a múzeum

Hétfőn egyébként három hétre bezárja kapuit a Munch-múzeum, az épületbe ugyanis új biztonsági-megfigyelő rendszert telepítenek. "A zártláncú videohálózat a képtár fejlesztési tervének része" - mondta Gunnar Sørensen múzeumigazgató a norvég hírügynökségnek. "A rendszer az eredeti tervek szerint fokozatosan épült volna ki, de most úgy döntöttünk, hogy egy lépésben kell elvégezni a munkát. Sajnos ezért kell bezárnunk - tette hozzá az igazgató.

A fejlesztésről még a rablás előtt hozott döntést Osló városa, a négy évre szóló tervek szerint mintegy ötvenmillió norvég koronát (csaknem másfélmilliárd forintot) költenek a múzeumra.