Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Csodaesélyes Akropolisz: a görögök egyetlen reménye

2007.02.18. 11:55
A világ új hét csodájára esélyes jelölteket bemutató sorozatunk második részének főszereplőjét talán senkinek nem kell különösképpen bemutatni, hiszen görögbe' szinte hazajárnak rengetegen, az Akropolisz pedig a könyökén jön ki sokaknak. Lehet, hogy pont ezért forog veszélyben az építmény legújabb kori "hétcsodasága"? Az Index olvasói mindenestre alaposan leszavazták. A világméretű hivatalos szavazás azonban még nem dőlt el, a hellén kultúra rajongói még összeszedhetik magukat.

Húsz hét múlva dől el, hogy mely ember alkotta építményeket nevezhetjük majd a világ hét új csodájának: a New Open World Foundation (Új Nyitott Világ Alapítvány) ugyanis 2007. július 7-én jelenti be Lisszabonban a világméretű szavazás végeredményét.

A huszonegyek klubja
  • Aja Szofia székesegyház (Isztambul, Törökország)
  • Akropolisz (Athén, Görögország)
  • Alhambra (Granada, Spanyolország)
  • Angkor romtemplomai (Kambodzsa)
  • Chichén Itza maja piramisa (Yucatán-félsziget, Mexico)
  • Eiffel-torony (Párizs, Franciaország)
  • Gízai piramisok (Egyiptom)
  • Húsvét-sziget szobrai (Chile)
  • Kolosszeum (Róma, Olaszország)
  • Kreml és a Vörös tér (Moszkva, Oroszország)
  • Kyomizu-templom (Kyoto, Japán)
  • Machu Picchu romvárosa (Peru)
  • Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)
  • Nagy Fal (Kína)
  • Neuschwanstein-kastély (Füssen, Németország)
  • Operaház (Sydney, Ausztrália)
  • Petra, sziklaváros (Jordánia)
  • Stonehenge (Wiltshire, Egyesült Királyság)
  • Szabadság szobor (New York, Egyesült Államok)
  • Taj Mahal (Agra, India)
  • Timbuktu vályogvárosa (Mali)

A 77 legtöbb ajánlást kapott épületből egy neves építészekből és művészettörténészekből álló zsűri 2006. január elsején hirdette ki azt a huszonegyet, amikre telefonon vagy interneten szavazni lehet. Az eredmény kihirdetéséig hetente bemutatunk egyet a huszonegy versenyben maradt jelöltből, a lehetőségek szerint kívül-belül megmutatva a csodás építményeket, felelevenítve történetüket, a kevésbé ismertek jelentőségét is kidomborítva.

Az athéni Akropolisz

Az ókori hét csoda közé négy görög építmény is tartozott (persze nem véletlenül, hiszen akkortájt a görög birodalom jelentette gyakorlatilag az emberi civilizáció legközepét, és ugye a lista összeállítója, a költő és utazó, a szidóni Antipatrosz maga is görög volt): az efezoszi Artemisz-templom, a rodoszi kolosszus, az alexandriai világítótorony és Pheidiász Zeusz-szobra. Ezek egyike sem látható ma már, talán ezért lehet jelentősége annak, hogy a világ új hét csodája közé kerülhet az athéni Akropolisz.

A görög főváros szívében, az Attikai síkságból kiemelkedő Szent Szikláról néz le a városra az Akropolisz összefoglaló néven emlegetett épületegyüttes. A szó a görög akros (magas) és a polis (város, körzet) szavakból tevődik össze, fellegvárat, biztonságos magassságban épített uralkodói székhelyet, erődítményt jelent. Másutt is épültek a görög birodalomban akropoliszok, de a legnagyobb, a legismertebb és az egyik legjobb állapotban megmaradt épületegyüttes az athéni.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

A körülbelöl százötvenméter magas, lapos sziklán már a mükénéi korban, az i.e. VI. században is állt templomegyüttes, de az Athént megszálló perzsa hódítók i.e. 480-ban elpusztították a Kekrops parancsára emelt, mészkőből épített, dór stílusú épületeket (Kekrops volt Attika első királya és egyben Athén alapítója is, a félig ember-, félig sárkánytestű uralkodót tartják az athéni kultúra atyjának).

A perzsa háborúk végeztével a i.e. V. század közepén építették teljesen újjá az athéni polgárok számára a vallási és politikai hatalmat illetve védelmet jelképező Akropoliszt. A város aranykora ekkorra (i.e. 460-430) esett, az idegen hódítók fölött diadalmaskodó Periklész, Athén politikai vezetője szorgalmazta a templomegyüttes felépítését városvédő Athéné istennő dicsőségére. Periklész szándéka azonban túlmutatott a szimpla győzelmi emlékmű létrehozásán: egy olyan kulturális, vallási és állami központot akart itt kialakítani, ami felülmúlja más görög poliszok jelentőségét és Athén erejét hirdeti.

Főbb adatok:

  • Hely: Athén, Görögország
  • Épült: i.e. V. században
  • Tervezték: Pheidiász, Iktinosz, Kallikratész
  • Építtette: Periklész
  • Alapterülete: 3 hektár
  • A főtemplom méretei: 69 m hosszú, 31 m széles és 14 m magas

Az Akropoliszt Pheidiász (Pheidias, Phidias, Fidiász), a legtöbbre tartott ókori szobrász (ő alkotta a hét csoda közé tartozó Zeusz szobrot), és két híres görög építész, Iktinosz és Kallikratész tervezte és építtette föl.

A három hektáron elterülő Akropolisz végleges formájában többek között a következő elemekből áll. A legnagyobb, a görög kultúra jelképének számító Parthenón a központi épület, Athéna Parthenosz, a Szűz Athéné temploma. A főtemplom kilenc évig, i.e. 447-438 között épült precízen faragható pentelikoni márványból, gazdag szobordíszei i.e. 432-re készültek el. A templom rövidebb oldalait nyolc, hosszabb oldalait tizenhét oszlop alkotja. A tágas központi térben Pheidiász Athénét ábrázoló elefáncsont szobra állt. A világ egyik legismertebb, építészetileg rendkívül kifinomult, korszerű matematikai megoldásokat felvonultató, máig fennmaradt ókori építménye az UNESCO (az ENSZ tudományos, kulturális és oktatási szervezetének) jelképe.

A kariatidákról jól ismert Erekhteion volt a fellegvár kultusztemploma - a szentély jellegzetes része a két oszlopcsarnok, a kisebb, déli csarnok tartóoszlopai álló, ruhás lányalakokká vannak kifaragva. Az Akropolisz része a győzedelmes Athénének, Nikének szentelt templom is, a Kallikratész tervezte épület a jón stílus egyik legszebb képviselője. A Propülaia, azaz a monumentális bejárati kapu ugyancsak pentelikoni márványból készült, és a Parthenónnal együtt ez lett még készen Periklész életében. Ezeken kívül két kisebb szentély, egy kincstár és egy színház is épült a Szent Sziklán.


Az épületegyütes csaknem teljes épségben megmaradt, noha a központi templomot sokáig keresztény templomnak, majd mecsetnek használták, és a háborúk pusztítását, majd az angolok műgyűjtő szenvedélyét is megszenvedte. A máig tartó felújítási munkák a XIX. század első felében kezdődtek, Görögország török elnyomás alóli felszabadulása után, az első szisztematikus ásatásra 1835-ben került sor. A legutóbbi régészeti hírek szerint a Parthenon eredetileg nem fehér volt, hanem több helyen is kék, piros valamint zöld színekre festették az ókori görögök - legalábbis ezt jelentette be nemrég a felújítási munkákat vezető régész. Athén impozáns szimbóluma 1987 óta a világörökség része, a fokozott védelemben részesülő műremeket évente több millió turista keresi fel, bár a soha véget nem érő restaurálás miatt belülről nem lehet megcsodálni.