Szombat este lesz új hét csodája a világnak

Pénteken éjfélkor lezárták a szervezők a világ új hét csodáját meghatározó nemzetközi szavazást. A Bernard Weber által létrehozott svájci magánalapítvány, a "New 7 Wonders Foundation" 2006. január elsején hozta nyilvánosságra és bocsátotta szavazásra a huszonegy építményből álló listát, amire interneten, sms-ben és telefonon lehetett másfél évig - azaz 2007. július 6-áig szavazni. A szervezők tájékoztatása szerint több mint kilencvenmillió szavazat érkezett a 18 hónap alatt. A játék finisében csúcsosodott ki leginkább a szavazói aktivitás, pénteken az alapítvány szerverei nem is bírták az utolsó szavazói rohamot, még késő este is elérhetetlen volt a www.new7wonders.com.

A korábban filmkészítőként és múzeumi kurátorként ismert Bernard Weber ötlete, hogy a rég eltűnt ókori csodák helyére ideje lenne újakat választani, 2000-ben öltött formát. Az új évezred elején indult a kampány, a nonprofit alapítvány felhívására a világ minden pontjáról többmillió szavazó több mint kétszáz épületet, műemléket, szobrot nevezett be, mint csodaságra érdemest.

A nevezettek közül hetvenhét került a szakértőkből, világhírű építészekből álló zsűri elé, ami huszonegyet választott ki potenciális csodának. (A magyar Országgyűlés épülete az előkelő 33. helyen volt a 77-es listán, de végül nem került be a "legjobb 21"-be.) Weber szerint az új hét csodát megválasztó szavazás a világ eddigi legnagyobb, globális demokratikus megmozdulása, aminek célja az emberiség közös kulturális örökségének újradefiniálása.

Kritikák és kifogások

A magánkezdeményezést több kritika is érte az utóbbi időben. A legnagyobb visszhangot az egyiptomi hatóságok együttműködéstől való elzárkózása váltotta ki. Az egyiptomi műemlékfelügyelet teljesen rossz néven vette, hogy az egyetlen megmaradt ókori csodának, az gízai piramisoknak meg kell mérkőznie egy ilyen szavazósdiban. Az egyiptomi kulturális miniszter pedig azzal vádolta meg Bernard Webert, hogy saját magát akarja reklámozni.

Bár a zsűri munkájában Federico Mayor, az UNESCO egykori igazgatója is részt vett, az UNESCO világörökségi tanácsa a többszöri felkérés ellenére sem működött együtt Weberékkel. Két hete, június 20-án közleményben erősítették meg, hogy nincs közük a szavazáshoz, és egyebek mellett annak a kifogásuknak adtak hangot, hogy egy új hetes lista összeállítása nem segít a világörökségi helyszínek védelmében, ráadásul a szavazás inkább érzelmi, mint tudományos alapokon zajlik.

Többen felvetették azt is, hogy a szavazás minden, csak nem demokratikus, hiszen főként azok szavaznak, akik rendelkeznek internet-hozzáféréssel, ez pedig országonként igencsak változó. Kifogásolhatónak tartják ezzel összefüggésben azt is, hogy a népesebb és technikailag fejlettebb országok jelöltjei nagyobb eséllyel kerülnek be a hétbe. Példaképp két egymáshoz közeli ázsiai országot lehet felhozni: míg az 1,3 milliárdos Kínában 144 millió internetező van, addig a 15 milliós Kambodzsában 41 ezer felhasználót tartanak számon a legfrissebb statisztikák. Nem nehéz megjósolni, hogy mit jelenthet ez a Nagy Fal és a nem kevésbé csodálatos Angkor esélyeit illetően.

Pro és kontra

Az egyiptomi konfliktust május elején azzal a gordiuszi megoldással oldotta fel az alapítvány, hogy az egyiptomi piramisokat kiemelték a 21-es listából és tiszteletbeli csoda státuszt biztosítottak nekik. Ezzel húszra csökkent a jelöltek száma, és szombaton este tulajdonképp 7+1 csoda lesz kihirdetve a lisszaboni Luz stadionban.

Az UNESCO kritikája sem teljesen jogos, a szervezők ugyanis már korábban deklarálták, hogy a szavazással befolyt összegek felét a világörökség részét képező épületek megóvására kívánják fordítani, céljaik közt szerepel például az afgán tálibok által lerombolt bamiyani Buddha szobrok helyreállítása is.

A szavazás lebonyolítását kifogásoló hangokra többek között azzal vágtak vissza, hogy minden ország a maga vérmérséklete szerint buzdítja szavazásra a lakosságot. Példaként említhető az Egyesült Államok, ahol meglepően kevés szavazói aktivitást tapasztaltak, míg Peruban vagy Jordániában komoly erőfeszítéseket tettek a nemes versengés népszerűsítésére. Ezen kívül a szervezők arról is beszámoltak, hogy olyan országokból is érkeztek tömegével a szavazatok, amik nem is szerepeltek csodás épületeik valamelyikével a listán.

Izgalom a köbön

A szavazás állásáról havonta adtak ki részeredményeket, kezdetben felső, középső és alsó hetes csoportokra osztva a jelölteket, a szerint, hogy mennyi szavazat érkezett be addig rájuk. A piramisok kiemelésével ezt a gyakorlatot megváltoztatták, és a húsz jelöltre apadt mezőnyről alső és felső tízes információt adtak ki, ezzel is bizonytalanabbá téve a nyerésre álló építmények latolgatását. Utoljára június 7-én jelent meg ilyen részeredmény, amit szinte azonnal vissza is vontak azzal, hogy akkora mennyiségű szavazat érkezik be folyamatosan, hogy követhetetlenül változik az állás. Az utolsó kiadott, majd visszavont (de általunk még időben lementett) állás szerint a felső tízben az Akropolisz, Chichén Itza maja piramisa, a Colosseum, az Eiffel-torony, a kínai Nagy fal, Machu Picchu, Petra, a Húsvét-sziget szobrai, a riói Krisztus-szobor és a Tádzs Mahal szerepelt.

Az Index tavalyi "házi szavazásán" az olvasók a Tádzs Mahalt választották a legcsodásabb építménynek a huszonegyből. Ha most borítékolhatnánk a végeredményt, mi a következő eredményt jósolnánk meg szombat estére: Chichén Itza maja piramisa, Colosseum, Húsvét-sziget szobrai, Machu Picchu, Nagy Fal, Petra, Tádzs Mahal.

A végeredményt tehát szombaton este hirdetik ki Lisszabonban. A grandiózus esemény helyi idő szerint este fél tízkor kezdődik, a két és fél órás műsorban több híres-neves vendég is megjelenik: a meghívottak közt van például Neil Armstrong élő űrhajóslegenda, Chaka Khan, Jennifer Lopez neves énekesnők, Jose Carreras operaénekes, sztártenor, valamint Cristiano Ronaldo portugál labdarúgócsoda is. A multimédiás show-t az egész világon közvetítik majd a tévétársaságok, azonban mivel magyar csatornán nem lesz látható a műsor, érdemes lesz az Index éjszakai közvetett közvetítését szemmel tartani.