Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Csodaesélyes Colosseum: harcos gladiátorok és békés keresztények arénája

2007.04.08. 18:33
Míg a görögök az Akropoliszért izgulhatnak a világ új hét csodáját kialakító szavazáson, az olaszok kicsit hátradőlhetnek: az ókori császári arénának a három hete közzétett részeredmények szerint igen jó esélye van a hétbe kerülésre.

A Húsvét-sziget szobrai után újabb húsvéti kötődésű építészeti és kultúrtörténeti remekművet van szerencsénk bemutatni sorozatunkban, amely a világ új hét csodáját meghatározó nemzetközi szavazás esélyeseit mutatja be. A római Colosseum egyike a huszonegy emberi alkotásnak, amikből 2007. július 7-re kialakul ókori mintára egy XXI. századi lista. A földi civilizációk csúcsteljesítményeire még tizenhárom hétig lehet szavazni.

A római Colosseum

A huszonegyek klubja
  • Aja Szofia székesegyház (Isztambul, Törökország)
  • Akropolisz (Athén, Görögország)
  • Alhambra (Granada, Spanyolország)
  • Angkor romtemplomai (Kambodzsa)
  • Chichén Itza maja piramisa (Yucatán-félsziget, Mexikó)
  • Eiffel-torony (Párizs, Franciaország)
  • Gízai piramisok (Egyiptom)
  • Húsvét-sziget szobrai (Chile)
  • Colosseum (Róma, Olaszország)
  • Kreml és a Vörös tér (Moszkva, Oroszország)
  • Kiyomizu-templom (Kyoto, Japán)
  • Machu Picchu romvárosa (Peru)
  • Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)
  • Nagy Fal (Kína)
  • Neuschwanstein-kastély (Füssen, Németország)
  • Operaház (Sydney, Ausztrália)
  • Petra, sziklaváros (Jordánia)
  • Stonehenge (Wiltshire, Egyesült Királyság)
  • Szabadság szobor (New York, Egyesült Államok)
  • Tádzs Mahal (Agra, India)
  • Timbuktu vályogvárosa (Mali)

A katolikus hagyományoknak megfelelően ezúttal is a Colosseumnál kezdte meg XVI. Benedek pápa Nagypénteken este a Keresztúti Ájtatosságot, apostoli áldását adva az ókori épület impozáns maradványainál egybegyűlt több tízezer hívőre. A húsvéti szertartássorozat részeként a pápa egy keresztet körbehordozva emlékezteti a világ katolikusait a hatalmas amfiteátrumban hitükért mártírhalált halt keresztényekre. Hogy miképp lett a római birodalom kolosszális jelképéből a húsvéti liturgia egyik állomása? A császársággal kezdődött minden.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Róma történelmi városmagjának részeként UNESCO-védelemben részesülő Colosseum (olaszul: Colosseo) minden sportaréna őse. A gladiátorküzdelmek és állatviadalok számára épített amfiteátrum a római birodalom "cirkuszt és kenyeret a népnek" elvű politikájának köszönheti a létét, építését Vespasianus császár parancsára kezdték meg a Forum Romanum tengelyének délkeleti végén és tíz évvel később, Titusz császársága idején, i.sz. 80 körül fejezték be.

A Római Birodalom erejét is hirdető, építészetileg úttörő építményt eredetileg Flaviuszok amfiteátrumának (Amphitheatrum Flavium) nevezték - a Flavius-házbeli császárok után -, később kapta csak a Colosseum nevet. Egyes források szerint egyszerűen a hatalmas méretekre utaló görög kolossos szóból adódott az új név, mások szerint Néró császár közelben álló - a középkorban eltűnt - szoborkolosszusáról ragadt át az elnevezés.

Az ellipszis alaprajzú épület fénykorában minden idők leghatalmasabb, 50 ezer - más források szerint 80 ezer - néző befogadására képes színháza volt, de a filmekből, regényekből leginkább mint nagyszabású gladiátor- illetve állatviadalok helyszínét ismerhetjük meg (és persze itt csapott össze Bruce Lee Chuck Norris-szal a Sárkány útja című filmben, de ez egy másik történet). A gladiátorok küzdelmei egészen az V. századig tartottak, bevonva a római polgárok szórakoztatásába a keresztényüldözések elszenvedőit is.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

Az épületnek körülbel egyharmada maradt meg az évszázadok során, a középkorban földrengések pusztították, majd a rómaiak kőbányának használták palotáikhoz, házaikhoz (csak XIV. Benedek pápa állította meg a bontást az 1700-as évek közepén). A megmaradt részekből jól látható, hogy az épület föld alatti és föld feletti részre oszlott. A föld alatti részben voltak a gladiátorok cellái, a vadállatok ketrecei, a süllyesztők és egyéb gépezetek a színpadi díszletek mozgatásához. A föld feletti rész négyszintes volt: az első szint dór, a második ión, a harmadik korintuszi féloszlopokkal díszített bolthajtásos, árkádos emelet volt, a negyedik szintet korintuszi falpillérek és ablakok tagolták.

A mai stadionokhoz hasonlóan a legalsó, küzdőtérhez közelebbi szintek voltak a császár, a szenátorok és a nemesek számára fenntartott szektorok, míg a magasabb részen foglalhattak helyet polgárok, fölöttük pedig a szegényebb rómaiak. A legfelső, fából készült szinten az alsóbb osztályokból származó nőknek tartottak fenn állóhelyeket.

Fõbb adatok:
  • Hely: Róma, Olaszország
  • Épült: i.sz. 70-től 80-ig
  • Tervezte: ismeretlen építész
  • Funkció: színház, aréna, stadion
  • Anyaga: travertin mészkő, tégla
  • Felhasznált mészkőmennyiség: 100 ezer köbméter
  • Magasság: 48 méter
  • Hosszúság: 188 méter
  • Szélesség: 156 méter

A tervezők a szórakoztatást tartották szem előtt amikor az ellipszis forma mellett döntöttek: homokkal felszórt porondon küzdő gladiátorok így nem választhatták azt a taktikát, hogy visszavonulnak valamelyik sarokba és hátukat, oldalukat biztonságban tudva így védik ki a támadásokat, hanem folyamatos mozgásra és harcra kényszerültek az íves térben. A kör alakkal szemben pedig az az előnye volt az ovális színpadnak, hogy a nézők közelebb tudtak elhelyezkedni az ott zajló akciókhoz.

A Colosseum egyik különlegességéről a máig megmaradt csatornák árulkodnak: az erre szolgáló alagutakon vízzel tudták árasztani a földszintet és az így kialakított mesterséges színpadi tavon hajócsaták bemutatásával, neves tengeri ütközetek felelevenítésével szórakoztatták a nagyérdeműt.


A faborítású porondot két helyen lehetett elhagyni: a nyugati oldalon nyílt a Győztesek ajtaja, amin a gladiátorok és a vadállatok léptek be a küzdőtérre, keleten pedig a porta Libitinensis ásított, amin a vesztesek holttesteit vitték ki (a kijárat nevét Labitiniának, a halál istennőjének köszönheti). Hogy hitükhöz ragaszkodó keresztényeket is végeztek volna ki a Colosseumban, nem tudni igazán bizonyosan. Erre utaló megjegyzések ugyanis csak a XVI. századtól jelennek meg az egyházi írásokban és a XVII. században válik meggyőződéssé, hogy a római birodalom legnagyobb stadionjában keresztények haltak mártírhalált. A végül szent helynek nyilvánított Colosseum ennek köszönheti jelenlegi szerepét a húsvéti szertartásokban.