Rákkeltő anyag keletkezhet a palackos üdítőkben

A Levegő Munkacsoport szerint a nátrium-benzoát (amely a palackos üdítők gyakori tartósítószere) és az aszkorbinsav (vagyis a C-vitamin) együtt képes benzolt alkotni, ami bizonyítottan rákkeltő - írja a Népszabadság.

Nyolcszoros határérték

Amerikai vizsgálatok szerint az italokban akár nyolcszor annyi benzol is lehet, mint amennyi az ivóvízre megállapított egészségügyi határérték. A rákkeltő benzol - amely az úgynevezett aromás vegyületek közé tartozik - egyébként a városi levegőben még gyakoribb.

A forgalmas utak mellett, a kipufogógázokból felszabaduló benzol miatt egy járókelő tüdejébe 50-szer annyi ilyen aromás vegyület is bejuthat, mint amennyi az üdítőkben lehet. (Aromás vegyületek: elsősorban a hat szénatomból álló benzolgyűrűt tartalmazó szénhidrogéneket nevezik így, de vannak öt szénatomból álló gyűrűk is.)

Tájékozódni kell

A hírrel kapcsolatban az Index megkérdezte az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főosztályvezető-helyettesét, Dr. Domoki Jánost. A kutató elmondta, hogy tényleg bizonyított tény, hogy benzol keletkezhet olyan üdítőkben, amelyekben aszkorbinsav és nátrium-benzoát van jelen egyszerre.

A benzol közismerten rákkeltő anyag Domoki szerint, és valóban igaz az is, hogy a városi levegőben sokkal nagyobb a koncentrációja, mint az említett összetételű italokban. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a fogyasztóknak tájékozódniuk kell, és érdemes megnézniük az összetételét annak, amit megvesznek.

Ugyanis hiába szív be egy városlakó sok benzolt, és hiába veszélyesebb a tüdőn keresztül belélegzett, és így szinte azonnal a véráramba kerülő benzol, ha még ehhez a folyadékokból is járul ilyen anyag, az semmiképpen sem nevezhető jónak.

Amerikában már másfél évtizede tudják ezt

Domoki elmondta, hogy Amerikában már 10-15 évvel ezelőtt "kibukott" ez az ügy, pontosabban éppenhogy nem került nyilvánosságra a kutatók által jelzett probléma. Az ottani Food and Drug Administration, mint hatóság ugyanis fű alatt megállapodott a nagy üdítőital-gyártókkal, hogy nem tesznek egyszerre nátrium-benzoátot és aszkorbinsavat termékeikbe.

Csakhogy időközben új gyártók is megjelentek, akik nem tudtak a titkos egyezségről, és ismét használni kezdték egyszerre a két anyagot. Ez különösen a brit hatóságok és kutatók figyelmét keltette fel - mondta Domoki, így tehát nem véletlen, hogy most a BBC adott hírt az ártalmas jelenségről.

Általában kisebb a koncentráció

Az OÉTI szakértője szerint természetesen a benzol nem mindig nyolcszoros határértéken fordul elő a az üdítőkben, de elérheti ezt a szintet, ha olyan termékről van szó, amelyben nátrium-benzoát és aszkorbinsav is van. Domoki szerint nemcsak az E211-es nátrium-benzoátra kell azonban figyelniük a fogyasztóknak, ha megvásárolnak egy üdítőt, mert az E210-es benzoesav, az E212-es és E213-as kálium- és kalcium-benzoát is reakcióba léphet az aszkorbinsavval.

Aki tehát nem akar benzolt inni, annak - elvben - egyszerű dolga van: meg kell néznie kedvenc üdítője összetételét.

Dobozos üdítőkben és ásványvízben nem képződik benzol

Domoki János az Indexnek elmondta, hogy például citromos ásványvízben nem keletkezhet benzol, és nem kell félniük azoknak, akik dobozos üdítőket fogyasztanak, mert azokat hősterilizálják, vagyis nincs szükség bennük tartósítószerre, a már említett E 210, 211, 212, 213 kódjelű anyagokra.

Így tehát a dobozos üdítőknél szokásos magas C-vitamin tartalmú üdítőket nyugodtan lehet fogyasztani, benzol ezekből nem kerülhet a szervezetünkbe. Tartósítószer azokban a cukortartalmú üdítőkben lehet, amelyek nincsenek hősterilizálva, vagyis a mikroorganizmusok ellen az E 210-213-as kódjelű anyagok védik őket.