Nyilvánosságra hozták az omahai ámokfutó búcsúlevelét
Aki híres akar lenni Amerikában, az ma már nem feltétlenül a hollywoodi álomgyárba megy, hanem simán betér egy bevásárlóközpontba - egy ismétlő puskát markolva. Búcsúlevele tanúsága szerint az ismerté válásnak ezt a módját választotta a 19 éves Robert Hawkins is, aki egy omahai áruházban hat munkást és két vásárlót lőtt halomra, mintegy 30-40 golyóval.
Persze ő is érezhette, hogy az így szerzett hírnév azért nem az igazi, ugyanis végső vallomásában arról, ír, hogy az emberek egyfajta szörnyetegként fognak rá emlékezni. Családjának sem teszi kötelezővé, hogy halála után szeressék, ahogy fogalmaz: senkit nem hibáztat azért ha a történtek után megtagadja.
Azt azért világossá teszi, hogy ő mindenkit szeret, búcsúlevele vonalas irkalapján ott sorakozik szépen sorban: szeretlek anya, szeretlek apa, satöbbi. Robert Hawkins azt sem rejtette véka alá, hogy mi motiválta tette elkövetésében. Egy szóban: a sikertelenség. Márpedig ő nem akar teher lenni, olyasvalaki, akiről egész életében gondoskodni kell.
Pedig a dolgok jelenleg így álltak, depresszió elleni gyógyszereket szedett, elköltözött otthonról összeveszett a barátnőjével, kirúgták a munkahelyéről, mivel elcsent 17 dollárt. Beugrott hát a bevásárlóközpontba, nyolc embert a másvilágra küldött, aztán maga is utánuk ment.