Jöhetnek a bordélyházak?

2003.07.26. 18:52
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint semmilyen hátrányos következménnyel nem járna, ha hazánk felbontaná a New York-i egyezményt, és legálisan működhetnének bordélyházak, írja a magyarorszag.hu. A prostituáltak érdekvédelmi szervezetének vezetője helyeseli, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület ellenzi a felvetést. Az egyezményt a kormány bonthatná fel, az Országgyűlés jóváhagyásával.
Magyarország számára semmilyen szempontból nem lenne hátrányos, ha kilépne a New York-i egyezményből, és így legálisan működhetnének bordélyházak, mondta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese a magyarorszag.hu-n. A piros lámpás házak léte még mindig kisebb kárral járna, mint a mostani helyzet, amely kiengedi az utcára a prostitúciót - közölte Takács Albert.

Alkalmazhatatlan a mostani jogszabály

Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot a türelmi zónák ügyében, mert a legutóbbi bírósági döntések arról győzték meg, hogy valami nincs rendben az alkalmazható jogszabályokkal. A prostituáltak érdekvédelmi egyesülete nemrégiben pert nyert a II. kerületi önkormányzattal szemben. A bíróság döntése szerint az önkormányzatnak hatósági bizonyítványt kell kiadnia arról, hogy hol folytathatják tevékenységüket a kerületben a prostituáltak.

A türelmi zónák kijelöléséről szóló szabályozást 1999-ben fogadta el az Országgyűlés. A szabályozás értelmében a helyi önkormányzatoknak kell e zónákat kijelölniük a prostitúció tömeges megjelenése esetén. A törvény kijelöli azokat a területeket, ahol prostitúció nem folytatható, többek között iskolák, templomok és diplomáciai objektumok közelében.

Takács Albert szerint gondot okoz, hogy az önkormányzatok sem mindig tudják, hol vannak a területükön védett objektumok, például diplomatalakások, ráadásul ezen információk amúgy sem publikusak - írja a magyarorszag.hu. Az ombudsman a jelenlegi helyzet feloldására valószínűleg javasolni fogja az Országgyűlésnek a jogszabály módosítását. Szerinte azonban igazi megoldást az jelentene, ha engedélyezné az állam a piros lámpás házak létrejöttét.

Prostituáltak: igen; nővédők: nem

A prostituáltak érdekvédelmi szervezetének vezetője helyeselné, ha Magyarország kilépne a New York-i egyezményből, a nők védelmével foglalkozó egyik szervezet viszont úgy véli, hogy a nyilvános házak engedélyezésével a prostituáltak kiszolgáltatottsága is nőne.

Magyarországon ötven éven át tiltották és szigorúan szankcionálták a prostitúciót, mégsem szűnt meg. A higiéniai és más feltételek csak akkor valósíthatók meg, ha a prostituáltak akár úgynevezett piros lámpás házban, akár vigalmi negyedben, de mindenképpen legálisan végezhetik tevékenységüket - közölte Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének vezetője.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piros lámpás házak terjedésével növekszik a nőkereskedelem és a prostituáltak kiszolgáltatottsága - mondta Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület tagja. A nyilvános házak engedélyezésével az állam ugyanazt a szerepet töltené be, mint a nők "futtatói", azaz adót szedne tőlük - tette hozzá.