Elfuserált jóslatok

A legtöbb futurista kalandregényben olyan természetességgel röpködnek a szereplők a Holdra és más bolygókra, mintha csak a sarki boltba ugranának le. Bár a Mir 13 éve működik, és épül a nemzetközi űrállomás, a menetrendszerinti bolygóközi járatokra még várnunk kell. A jóslatokkal ellentétben várat magára a Hold és más bolygók kolonizációja is, a túlnépesedő emberiség egyelőre a Földön szorong.

Az internet ezzel szemben lassan alapjoggá válik, az e-mail-függők a thaiföldi dzsungelből és a Kiotó felé száguldó gyorsvonatról is bejelentkeznek. Még William Gibson sem gondolta, hogy ennyire népszerűvé válik az általa hol cybertérnek, hol mátrixnak hívott világméretű információs-kommunikációs hálózat. Neuromancer című regényében még főleg a nagyvállalatok és a rendszereikbe betörni próbáló hackerek használják a mátrixot. Legutóbbi, All Tomorrow's Parties című regényében azonban már Rydell, az egyszerű biztonsági ember is a hálózaton intézi ügyeit egy brazil gyártmányú virtuális valóság-szemüveg segítségével.

Bár a notebookok és a kéziszámítógépek után a hordozható számítógépek is megjelentek a piacon, és a processzorokba zsúfolt tranzisztorok száma Moore törvényének megfelelően másfél évente megduplázódik, a mesterséges intelligenciával rendelkező gépekre még várnunk kell. Az Asimov által megjósolt robotok egyelőre nem léteznek, a géptársra vágyóknak be kell érniük a programozható Legóból gyártható droidokkal, vagy Aibóval, a Sony robotkutyájával, "aki" ugatni már tud, harapni azonban még nem. Emberi reakciókat imitáló társalgószoftverek régóta léteznek: egyik legrégibb példányuk Elisa, a robotpszichológus. A valódi mesterséges intelligenciák kiszűrésére szolgáló Turing-teszten azonban csúfosan megbukna a hölgy. Hasonlóan működnek az IRC-csatornák nyitvatartására szolgáló botok is, melyek nem egy kezdő IRC-zőt szedtek már rá szabatosan fogalmazott angol mondataikkal.

Bár Clarke és Kubrick 2001: Űrodisszeája korrektül megjósolta a holdraszállást, az orosz-amerikai szembenállás végét ők sem merték remélni. A hidegháború alatt született művek nagy részében szerepel az orosz-amerikai ellentét: akkoriban a Szovjetunió széthullásának gondolata éppen olyan fantasztikus volt, mint a holdraszállás koncepciója.

Szerencsére nem igazolódtak be az SF-szerzők legpesszimistább jóslatai sem: egyelőre elkerült minket a nukleáris holocaust. Dolly, a másolt birka megjelenésével azonban egyre reálisabbnak tűnik az emberi lények klónozása, amelyről többek között Huxley ír keserűen negatív utópiájában, a Szép új világban. Szintén itt szerepel kortünetként a "rekreációs drogok" létezése, amely, bár világunkban illegális, azért elég prominens jelenség: egy közvélemény-kutatás szerint a 14 és 18 év közötti fiatalok egyötöde kipróbált már valamilyen illegális drogot.

Az idejétmúlt próféciák után újabbak jönnek, melyeken majd húsz év múlva mosolygunk elnézően. Ilyen például a gépek sugallta világméretű hallucináció, amelyben élünk: egyesek szerint ez a való világ, mások azonban szkeptikusak, szerintük mindannyian a Mátrix ölelésében álmodunk. Ébresztő!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!