Egyre több a kiskorú rabló
További Bulvár cikkek
A vagyon elleni bűncselekmények közül az ismertté vált rablások száma az utóbbi öt évben folyamatos csökkent. A kiskorúak sérelmére elkövetett rablások tekintetében viszont 2000 és 2004 között folyamatos emelkedés figyelhető meg. A növekedés a gyermekkorúak esetében 34,4 százalékos, míg a fiatalkorúaknál 43,8 százalékos volt, derül ki a rendőrség kedden közzétett statisztikájából.
Nem jobb a helyzet a kiskorúak által elkövetett rablások tekintetében sem. Az utóbbi öt évben országosan regisztrált összes rablás (16 728 eset) 21,8 százalékát (azaz 3639 bűncselekményt) kiskorúak követték el. Ez az arány évenkénti bontásban folyamatos emelkedést mutat, például 2004-ben már a rablások 26,3 százalékát követték el tizennyolcadik életévüket még be nem töltött fiatalok.
Aggasztó tendenciák
Az elemzés által vizsgált öt évben ismertté vált gyermekkorú elkövetők (822 fő) összesen 795 rablást, míg a fiatalkorúak (2844 fő) 2892 rablást követtek el. Aggasztó, hogy 2004-ben, a fővárosban történt rablások csaknem hetven százalékánál az elkövető és a sértett is kiskorú. A kiskorú elkövetők körülbelül 87 százaléka fiú, és 13 százaléka lány. A gyerekkorú elkövetők 67,5 százaléka 12-13 éves, míg a fiatalkorúak közel 59 százaléka 16-17 éves.
A kriminológiai elemzés szerint a rablások 29 százaléka a rossz baráti környezet hatására következik be, 18 százalékban a pénzszerzés a fő motiváló tényező. A családi környezetet vizsgálatánál kiderül, teljes családban a gyerekkorú elkövetők 74, a fiatalkorúak 55,4 százaléka él, elvált szülő neveli a gyerekkorú tettesek 12,7 százalékát, míg ez az arány a fiatalkorúaknál 21,1 százalék. Legkisebb ez az arány a nevelőotthonban, intézetben élő a gyerekkorúaknál (6,5 százalék), illetve a fiatalkorúaknál (11 százalék).
Kihasználják erőfölényüket
A szakértők a 2005. január 1-e és március 3-e közötti 102 esetet vizsgálva a következő általános következtetéseket vonták le. A kiskorú áldozatok többsége a 12-13, és a 15-17 év közötti korosztályhoz tartozik, többségük fiú, míg lány elvétve akadt. A kiskorú elkövetők is többnyire a 13-14, illetve a 15-17 év körüliek köréből kerülnek ki, akik korukból vagy számukból adódó erőfölényüket használják ki, hiszen az esetek többségében a támadók 2-4 fős csoportokban követik el tettüket. Ha a bűncselekmény elszenvedője lány, akkor általában a támadók is hasonló korosztályú lányok.
A fővárosi esetek 99 százalékában a leginkább veszélyeztetett tárgy a mobiltelefon volt. Emellett a fiatalok által viselt ékszerek, valamint discman, walkman, MP3-lejátszó, divatos ruházat, esetleg készpénz, illetve a kerékpárok a támadások első számú célpontjai. A bűncselekmények többségét anyagi haszonszerzés motiválta, a 102 ügyben összesen körülbelül 3,3 millió forint kár keletkezett. Az áldozatoktól értékeiket gyakran fizikai erőszakkal veszik el, nem egy esetben súlyos sérülést okozva, illetve egyre gyakoribb (az esetek 26,5 százalékában), hogy a támadók késsel fenyegetőzve követelik az értékeket.
Fertőzött kerületek
Budapest legveszélyeztetettebb területei a forgalmas, fiatalok által tömegesen látogatott találkozási pontok (plázák parkolói, játéktermek, pályaudvarok, metróátszállási csomópontok, buszmegállók, illetve sokszor maguk a közlekedési eszközök).
Budapesten, az év első három hónapjában regisztrált nyolcvan esetből 51-ben volt eredményes a nyomozás. A "legfertőzöttebb" kerületek a XIV. a XIII. a VI. és a VII. - a rablások csaknem felét ezekben követték el. Magasnak mondható még a IX. és a X. kerületi rablások száma is. Az I., a II., a XVI., a XVIII., a XX-XXIII., és a XXII. kerületekben a fenti időszakban nem regisztráltak kiskorú sérelmére, vagy kiskorú által elkövetett rablást. Vidéken többnyire a kisebb városok és falvak közterületén fordult elő, viszonylag elenyésző számban kiskorú sérelmére, vagy kiskorú által elkövetett rablás (22 ügy). Legfertőzöttebb Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, illetve Hajdú megye.